Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége
jogi fejlődését és általában a görögkeleti egyház alkotmányáról is tiszta képet adott. 68 Az egyházjogi szemináriumban megismerkedtek a szeminaristák az összehasonlító egyházjog-tudományi módszerrel és megtanulták, hogy az állam-egyház jogviszonya elsősorban e módszer alkalmazásával tárható fel genetikus összefüggésben. A külföldi egyházpolitikai rendszerek tanulmányozása felette hasznos munka volt. A szeminárium vezetője az egyházjogi szeminárium tagjainak figyelmét emiatt ráirányította az újkor egyik legnevezetesebb egyházjogi eseményére, az 1801 -i konkordátumra, amelyet nemcsak egyházjogi, de világpolitikai szempontból is részletesen megvilágítottak. 69 Ugyanilyen célnak a szolgálatában állott a svéd kyrkometet részletes ismertetése, ami alkalmat adott a svéd egyházpolitikai rendszer megismeré70 sere. A szlovenszkói evangélikus alkotmány ismertetése és bírálata ugyancsak az összehasonlító egyház-jogtudományi módszer alkalmazásával történt és ezen alkotmány eredetisége tekintetében szigorú, de teljesen tárgyilagos kritikát váltott ki. 71 A szentszékkel kötött új 1927. május 19. román konkordátum ismertetése is nagyon tanulságos volt és a római katolikus egyház inprioritását idézte elő a magyar katolikus hívek nagy sérelmére, a Romániához csatolt Erdély területén. 72 Az összehasonlító egyház-jogtudományi módszer elsajátításával írta meg Scholtz Gedeon „A németországi ágostai hitvallású evangélikus egyház mai jogi helyzete" c. pályadíjnyertes egyházjogi dolgozatát. 73 Ezen módszer elsajátítása után folytatta Boleratzky Loránd, az egyházjogi szemináriumnak egyik kimagasló tagja, tanulmányait, egy éven át Berlinben és megírta „Az evangélikus egyház és állam viszonya Németországban" nagyobb terjedelmű munkáját, majd „Állam és evangélikus egyház Finnországban" c. nyomtatásban Miskolcon 1650-ben jelentek meg először görög-macedón letelepülők, akik a hódító törökök elől menekültek. Főleg borkereskedéssel foglalkoztak, számuk egyre növekedett, úgyhogy 1751-ben már megalakították a „Miskolci Görög Compania" nevű kereskedői testületet. Nagyon megvagyonosodtak és impozáns templomot építettek (Id. bécsi állami levéltárban 2231/1776, 29, 151, 770, 1031, 1532 és 3385/1784. sz. Staatrech.) Sorsuk és kiváltságaik hasonló volt a tokaji görög macedón kereskedőkhöz, kiknek kiváltságait részletesen tárgyalta Bodinka akad. székfoglalójában - Bocsor Jánost, aki érdekes előadását az 1927/28. tanév nyári szemeszterében tartotta, biztatta, hogy folytassa ebbeli tanulmányait és a borsodmegyei levéltárban kutatásait, sajnos eltávozott Miskolcról és így nem tudtam többé nyomon követni. 69 1925/26. Almanach 25 p. 70 1927/28. Almanach. A kyrkometet nagy politikai jelentőségét lásd a svéd alkotmány c. munkában. 71 Lásd a Confessio Aug. 400. éves jubileumára kiadott Emlékkönyvben, melyben részletesen szakaszrólszakaszra kimutatom, hogy a szlovenszkói evang. egyházi alkotmány teljesen nélkülözi az eredetiséget. A szeminárium az 1929/30. és 1933/34. tanévben foglalkozott ezzel a kérdéssel. 71 1928/29. évi Almanach. A román konkordátumot XI. Pius pápa és I. Ferdinánd román király kötötték. 73 Scholtz Gedeon: A németországi ágostai hitvallású evangélikus egyház mai jogi helyzete Miskolc, 1935. 137. p. (Miskolci Jogakadémia.szemináriumainak Értekezései. 7. sz. Scholtz németországi tanulmányútját - egy nyári szemeszter - olyformán igyekeztem előmozdítani, hogy a jogakadémia anyagi támogatásán kívül, az egyetemes egyházfelügyelőt is meggyőztem e tanulmányút nagy evang. érdekeiről, úgyhogy az egyetemes egyház is némi segítségben részesítette a lelkes és buzgó hallgatónkat.
