Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége

7. A Magyar református egyház lelkészválasztási joga. Előadó: Németh Zoltán (1941/42). Az egyházjogi szeminárium a kánonjog művelését és beható tanulmányozását sem hanyagolta el. Az egyházjogi főkollégiumban részletesen tárgyalt kánonjogi ismeretek kiegészítésére és elmélyítésére egy szemeszteren át bőséges szemelvények kerültek bemutatásra és kommentálásra a Corpus iuris canonici-ból.

60 római kúria" és a „bíborosi intézmény "-röl szóló tanulmányok, melyeket Majoros István Z., alapos latin nyelvű kánonjogi tudással bemutatott az egyházjogi szeminárium több ülésén át, nagy elismerésre és tetszetésre találtak a szeminárium tagjai részéről. Mindkét előadás nyomtatásban is megjelent.

61 Érdekes áttekintést adott Szepesik Gyula a sok vitát keltett ,y4 ne temere dekrétum" kánonjogi jelentőségéről és Szepesik Lajos ,f,onovics József püspök római kiküldetésérőF a vegyes házasságok ügyében.

62 Nem kerülte el az egyházjogi szeminárium „A római kat. autonómia" főbb kérdéseit sem és ilyen címen tájékoztatta Csollár Gábor részletesen a szeminaristákat.

63 Behatóan ismertette Scholtz Gedeon Kanyó Tihamérnak ekkor publikált püspöki jelentéseit a M. Szentkorona országainak egyházmegyéiről 1600-1830-ig.

64 Lanthez József „A római kérdés jelenlegi állása és a pápa szuverénsége" c. pályadíjnyertes munkájából több fejezetet mutatott be a szemináriumban nagy érdeklődés mellett.

65 A hajdúdorogi görög katolikus, magyar püspökségnek felállításáért folyó kemény harcokat részletesen ismertette Gerbery Pál, aki behatóan tárgyalta Szabó Jenő főrendi házi tag, majd Zichy János kultuszminiszter ez ügyben tett erőteljes diplomáciai akcióját, míg a püspökség végre megalakulhatott. A szeminárium tagjai osztatlan rokonérzéssel kísérték a görög katolikus magyarság ezen utolsó kálváriaút• 66 jat. A görög keleti egyház jogállását is tanulmány tárgyává tette az egyházjogi szeminárium, annyival inkább, mivel Miskolcon is van görög keleti egyházközség, mely eredetét a XVII. század másik felére vitte vissza. A görög keleti egyház kialakulásával és jogi állásával a szeminárium már az 1924/25. évben foglalkozott.

67 Utóbb a szeminárium vezetőjének útmutatása mellett a borsodi vármegyei levéltárban végzett kutatások alapján felette érdekes szabad előadást tartott Bocsor János szeminarista, ki megrajzolta az egykor virágzó miskolci görögkeleti egyház 60 1927/28. Almanach 43. I. 61 Majoros István Z.: A római Kúria (Miskolci Jogászélet Könyvtára. 1928. 35. sz. 31. 1. és „A bíborosság egyházkormányzatijelentősége (Uo.. 49. sz. 29. 1.) 62 1932/33, Almanach 45. 1. 63 1933/34. Almanach 48.1. 64 uo. A Miskolci Jogászéletben is megjelent. 6Í Pályadíjnyertes munkája utóbb doktori disszertációnak szolgált. 66 1934/35. Almanach 53-54. p. 67 1924/25. évi Almanach 540. p.