Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége

lyi vajdai, a bécsi hivatalnoki jogköröket a legújabb irodalmi művek (Fraknói, Boretzky, Fejérpataky stb.) ismertetése alapján betekinthették.

36 Nincsen terünk arra, hogy a jog- és művelődéstörténeti szemináriumban tárgyalt és feldolgozott anyag összes részleteiről beszámolót nyújtsunk. A kitűzött célt elértük, mert önálló tudományos irodalmi tevékenységre ösztönöztünk nem egy joghallgatót és azonfelül a gyakorlatokon résztvevők ismereteit gazdagítottuk és elmélyítettük, többen meg kedvet kaptak a jogtörténelemmel való foglalkozásra és feladottjogtörténelmi problémák megoldására. A kezdet nehéz és fárasztó volt, de végeredményben mégis elértük a célt: a jogászifjúság megismerte a jogtörténetírás módszereit, irányait és az alkotás útjára léphetett.

37 3. Az egyházjogi szeminárium Az egyházjogi szeminárium az 1924/25. tanévben kezdte meg működését dr. Bruckner Győző vezető tanár vezetése alatt. A megindult szemináriumnak feladata nem volt könnyű, mivel az evangélikus egyházjog tanulmányozásán kívül a kánonjog, továbbá a református, az unitárius és a görög keleti egyház jogfejlődését is figyelemmel kellett kísérnie és a szeminárium tagjai is a különböző egyházakhoz tartoztak, tehát fokozottabb tárgyilagosságra volt szükség. A jogakadémiának „evangélikus'''' attribútuma viszont követelőén írta elő az evangélikus egyházjog intenzívebb, önálló művelését, és az Egyházi Törvények (E. T. V. tc. 3. §.) is ezzel a követeléssel támasztották alá a jogakadémia létjogosultságát. Tekintettel kellett lennünk egyfelől az összes történelmi keresztyén egyházak egymástól eltérő jogfejlődésének és jogrendszerének ismertetésére, méltatására és kritikájára, másfelől az evangélikus egyházjog alapos megismerése mellett, az egyházi kormányzatban résztvevő világi elemnek egyházjogi kiképzését kellett biztosítanunk. Itt az egyházjogi szemináriumnak a tudományos feladatán kívül egy felette fontos gyakorlati rendeltetése és jelentősége is volt. A gyakorlat a legszorosabb kapcsolatban volt az elmélettel, mert biztos kezű világi vezetőket csak akkor nevelhetünk a hasonló egyházkormányzati felépítésű evangélikus és református egyházaknak, ha azoknak alapos gyakorlati és elméleti egyházjogi tudás elsajátítását tesszük lehetővé. E kettős feladatnak eleget tenni nem volt könnyű. Az egyházjogi irodalom az utóbbi évtizedekben nem volt gazdagnak mondható és erősen hiányoztak e téren az előmunkálatok. Egyes nyitott egyházjogi kérdések helyes megoldása miatt sürgőssé vált bizonyos egyházjogi monográfiák megírása és a külföldi protestáns egy36 Lásd az 1933/34 tanévi Almanachot. Az 1934/35 tanévtől kezdve 1945/1946-ig a jog- és művelődéstörténeti szeminárium a félévenként hirdetett jogtörténeti főkollégium keretében folytatta működését. A nyári félévben a heti két órás főkollégiumból hetedik óra szolgált ezentúl az előadott heti anyag repetitóri urnára 37 Lásd Váczy Péter: A magyar igazságszolgáltatás szervezete a XI-XII. században c. tanulmányát, amelyben a kir. bírák szerepét tisztázta és új eredményekre jutott(Miskolci Jogászélet 1930. )