Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége
házjog-rendszereknek jogösszehasonlító tanulmányozása. Mivel az egész országban csak a jogakadémián volt megszervezett evangélikus egyházjogi tanszék, az előbb nagy vonalakban jelzett feladatok nem kis részben a jogakadémiának egyházjogi szemináriumára is hárultak. Mindezeknek a nehéz feladatoknak tudatában megindult a jogakadémián az egyházjogi szeminárium működése, eleinte a német egyetemeken meghonosodott munkabeosztással és módszerrel, de az 1933/34. tanévben már az angol egyetemeken uralkodó vitarendszer bevezetésére tértünk át. Ez utóbbi jobban megfelelt a magyar jellegnek és csakhamar a szemináriumban folyó viták magukkal sodorták nemcsak a jogászifjúságot, hanem felkeltették a társadalmi, elsősorban a hazai egyházkörök figyelmét és nagyfokú érdeklődését. Ettől az időponttól kezdve az egyházjogi szeminárium lett a miskolci jogakadémiának legnépszerűbb intézménye és a jogászifjúság érdeklődése a felvetett egyházjogi kérdések iránt - felekezeti különbség nélkül - olyan nagy volt, hogy a jogakadémia legnagyobb tanterme - auditórium maximum - sem tudta sokszor befogadni a megjelenteket. Aktuális egyházjogi problémák beható ismertetésére és megtárgyalására irányult az egyházjogi szeminárium figyelme és az alaposan feldolgozott témát az előadónak mindig szabad előadásban kellett kifejtenie. E módszer mellett a szereplő biztos fellépéshez szokott és bátrabban szállt szembe a vitatkozókkal, akik nem uralták annyira az anyagot, mint ő, akinek előadását forrásmunkák segítségével kellett kidolgoznia és így teljesen beleélte magát munkájába. így megvitatás alá került a legföbb felügyeleti jog, (ius supremae inspectionis), mivel az akkori időben az állam és egyház között e jog gyakorlása körül ismételten súrlódások támadtak. Az egyik szeminarista széleskörű tanulmányban megvizsgálta az állam legfőbb felügyeleti jogát a népiskolákkal szemben és vita tárgyává tette a kultuszminiszteri rendeletek egyes sérelmes rendelkezéseit. 38 Szívós Béla a legfőbb felügyeleti jog kialakulását és hatását a protestáns kultúrintézményekre tette tanulmány tárgyává. A vita során a legfőbb felügyeleti jog minden oldalról érdekes és tanulságos megvilágítást nyert. 39 Más alkalommal ugyancsak Szívós Béla „A tolerantia rendelet és törvényessége" címen tartott szabad előadásában, a korviszonyok bemutatása mellett, ismertette a tolerantia rendeletet s tisztázta a protestáns egyházat az alól a vád alól, mintha a türelmi rendelet elfogadásával alkotmányellenes tényt ismert volna el. 40 Majoros István Zoltán az 1926/27. tanévben. Lásd az az évi Almanachot. Szívós Béla talpraesett szabad előadása némi kiegészítések után megjelent volna a Miskolci Jogászéletben, de súlyos betegsége megakadályozta öt abban, hogy dolgozatán az utolsó simításokat elvégezze. 1927/28 évi Almanach 34. p. Ez a dolgozat is elveszett Szívós Béla halála után, pedig alkalmas volt arra, hogy nyomtatásban megjelenjen.
