Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége
ról írt tanulmányai alapján foglalkoztak, szabad előadásban Mosóczy Zakariás és Telegdy Miklós püspökök dekrétum-gyűjteményével, mely a Corpus Juris Hungarici magja lett. A szeminárium vezetője pedig a jogakadémia könyvtárából bemutatta e törvénygyűjteménynek 1628. évi bécsi, az 1663. évi sárospataki, 1696-iki Szentiványi Márton-féle nagyszombati kiadását, amely először használta a „Corpus Juris Hungarici" címet. Továbbá bemutatta még az 1751. Szegedi János-féle kiadást, mely a törvényeket már cikkekre (verticuli) és szakaszokra (§) osztotta és az utolsó hivatalos kiadást, az 1844-46. évi budai kiadást, melyhez hozzácsatoltattak az 1847/48. törvények. A magánúton kiadott Corpus Juris Hungaricinek ún. millenniumi emlékkiadása, a leggyakrabban használt és legnépszerűbb kiadása is bemutatásra került. Könyvtárunkban az ajándékozás folytán ezek a kiadások mind megvoltak és a szeminárium tagjainál élén érdeklődést keltettek. 29 Egy nyári féléven át foglalkozott a szeminárium az erdélyi törvénykönyvekkel, - Approbatae et compilatae constitutiones-, amelyekből szemelvények kerültek felolvasásra és kommentálásra. 30 Alapos és részletes ismertetés jutott a hazai városi jogi könyveknek is. A szepesi jogkönyv kéziratai kiadásainak ismertetése után annak a közigazgatásra- és büntetőjogra vonatkozó szakaszait összefoglalta az egyik szeminarista 31 ; a másik 32 a pozsonyi jogkönyv alapján a zsidóság jogi helyzetét mutatta be, a harmadik 33 a budai jogkönyvet tette beható tanulmány tárgyává, a negyedik a budai jog hatását és a debreceni jogfejlődést tárta fel Iványi Béla értékelése alapján. A szeminárium vezetője viszont bemutatta a selmeci városi és bányajogot, mivel annak középkori német szövege a szeminárium németül nem tudó tagjainak leküzdhetetlen akaoalvt okozott volna. 34 Bemutatásra került Váczy Péter: ,^4 városi könyvek jogtörténeti jelentősége " c. cikke, amelyben a városokban a „Stadtbuch" név alatt fennmaradt városi könyvek jogtörténeti jelentőségét igazolja számos felhozott példával. Minden fontosabb esemény, amely a város területén történt, megörökítést nyert egy ilyen városi jogkönyvben. A városi jogkönyvekkel igazolható, hogy a nemesi jogot (Weibőczy) a város határain belül soha nem alkalmazták. 35 Mindezek az előadások és ismertetések alapján a szeminárium tagjai világos képet kaptak a középkori városaink közjogi helyzetéről és magánjogi berendezéseikről. Beható tájékoztatást kaptak a szeminárium tagjai a központi és vidéki kormányzati szervezetről, amennyiben a nádori, országbírói, tárnokmesteri, kancellári, erdéA könyvtár ekkor már rendszeres fejlesztés alatt állott. 30 1928/29. tanév II. 31 Kelemen Ernő 32 Róna János 33 Vas László. Mindezek a szabad előadások az 1931/32. tanév II. félévében hangzottak el. 34 Dr. Bruckner Gy.: A középkori partikuláris jogfejlődés és a selmeci városi bányajog. (Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új sorozat. 15 1. 35 Váczy P. ezen cikke megjelent a Miskolci Jogászélet Könyvtárában 59. sz. alatt.
