Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége
nek: „A szepesi városok büntető igazságszolgáltatása" c. tanulmánya megírására, mely nyomtatásban is megjelent. 23 Ugyancsak ilyen széles keretben tárgyalta a szeminárium az aranybullát, amely kiadatásának 700 éves évfordulójára három napilapban (Budapesti Hírl., Szózat és Magyar Jövő) 24 a szeminárium vezetője más-más tartalmú cikkben hívta fel a tudósok és a művelt közönség figyelmét. Az aranybulla bőséges irodalma ismertetésének eredménye volt, hogy Szívós Béla megírta, ,y4z aranybulla" c. tanulmányát, melyben még mindig új szempontokra hívta fel a tudományos körök figyelmét. A kritika nagy elismeréssel fogadta Szívós tanulmányát és vele a miskolci jogakadémia jogtörténeti szemináriumának is elismerést szerzett. 2 Két szemeszteren át beható tanulmány tárgya volt Werbőczy Triparti turn a 26 Megvitatás tárgyai voltak: szemelvények Werbőczy Tnpartitumának első és második részéből, aminek célja az volt, hogy a főkollégium keretébe be nem illeszthető részletek pontos ismertetésével a hallgatóság öntevékenységét ösztökélje. Behatóan ismertették egyesek 27 . Grosschmidt B.: Werbőczy és az angol jog c. kétkötetes legújabb művét, Váczy Péter önálló forráskritikai alapon álló tanulmányában tárta fel a városi polgároknál a vérdíj kérdését városi polgárok vérdíja Werbőczynél és a budai jog" c. új eredményei tudományos körökben élénk visszhangot keltettek. 28 A Tripartitum forrásai és a Quadripartitumhoz való viszonya is a megbeszélés tárgya volt. A szeminárium résztvevői is jó tájékoztatást kaptak a Hármaskönyv méltatásáról, de egyúttal kritikájáról is. A Corpus Juris Hungarici keletkezésének 350-dik évfordulója alkalmával a szeminárium 1934. december 11-én ünnepi ülést tartott, melyen a szeminárium vezetője megemlékezett az esemény nagy jelentőségéről, részletesen ismertetve a kodifikációs törekvéseket, azok jogtörténeti fontosságát s a kialakult Törvénytár sorsát. A Corpus Juris Hungarici általános méltatása és jelentőségének megállapítása után részletesen kiemelte az előadó Mosóczy Zakariás érdemeit, melyeket a törvénygyűjtemény összeállítása körül szerzett. A szeminárium egyes tagjai Iványi Béla-, Illés István és Kérészy Zoltánnak a Corpus Iuris Hung. 23 E téren különösen nagy szorgalmat fejtett ki Kelemen Ernő és akkor kapott kedvet ,^4 szepesi városok büntető igazságszolgáltatása" tanulmányának megírására. Megjelent a Miskolci Jogakadémia szemináriumainak értekezése c. sorozatban. 6. sz. Miskolc, 1931. 104.1. 24 Megjelent a jogakadémia szemináriumainak Értekezése sorozatában. 5. sz. Miskolc, 1926. 39 I. 2 Teljes elismeréssel ismertette dr. Iványi Béla egyetemi tanár Szívós tanulmányát a Századokban 1926. évf. dec. sz. Vámos Miklós a Miskolci Jogászéletben 1926. évf. 150-151 I., az „Ung. Jahrbücher 1927 567. és a Prot. Szemle 1926 évf. 10. sz. 26 1927/28., 1928/29. 27 Sáfrány Endre, Payer Árpád és Székely Árpád. 28 Miskolci Jogászélet 1929. évf. 1. sz. és különlenyomatban a Miskolci Jogászélet Könyvtárában jelent meg. 45. sz. 10 1.- Váczy P. már elvégezte a bölcsészeti fakultást Bpesten és tudományosan felkészült historikus volt, mikor biztatásomra beiratkozott jogakadémiánkra azzal a szándékkal, hogy jogi tanulmányainak elvégzése után elnyerhesse az egyetemen a jogtört.-i. tanszéket. Két alapvizsgáját kitüntetéssel tette le, de azután nem fejezte be a jogi tanulmányait egyéb elfoglaltsága miatt. Időközben habilitáltatta magát a bpesti filozófiai karon a középkori történetből. A kolozsvári egyetem újjászervezése alkalmával 1939-ben kineveztetett egyetemi ny, rendes tanárnak, ahonnan csakhamar a bpesti egyetemre került.
