Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége
Előfordult az is, hogy a szemináriumot vezető tanár egy-egy tanulmányutat, vagy kirándulást szakszerű magyarázattal előkészített. 18 A szeminárium vezetője bevezető előadásaiban ismertette a szemináriumi munkálkodás módszereit és jelentőségeit. Rámutatott továbbá a forráskritika alapelveire és számos példával illusztrálta a magyar jogtörténetírás folkoreisztikus hiányait. Külön megbeszélést szentelt a csúfondáros adóslevelek, gúnyképek és gúnyiratok bemutatásának és azok jogtörténeti jelentősége kidomborításának. Az érdeklődés a tudományos kérdések megvitatása és fontosabb munkák ismertetése iránt 1925/26. tanévtől kezdve egyre fokozódott. 19 Jól bevált az a rendszer, hogy egy-egy jogtörténeti kérdés egész irodalmi anyagát feldolgozták és ismertették a szeminárium vállalkozó dolgozói. így került sor az egyik tanévben az árumegállító jogra vonatkozó irodalom feldolgozására. Az egyik szeminarista 20 ismertette az árumegállító jog eredetét Hafemann M. ,f)as Stapelrecht" c. alapvető munkája alapján; a másik 21 Domanovszky S:. szepesi városok árumegállító joga" c. akadémiai díjat nyert munkája alapján tárgyalta azt a harcot, melyet Lőcse és Késmárk sz. kir. városok folytattak egymással az árumegállító jog birtoklásáért. Bemutatásra került Farkas Róbert: Kassa árumegállító joga c. tanulmánya (Kassa 1893) és Kassa sz. kir. város és Igló korona és bányaváros harca az árumegállító jogért. Haizs Gáspár és Spermogl Konrád lőcsei krónikájának a szepesi árumegállító jogra vonatkozó részeit felolvasta és kommentálta a szeminárium vezető tanára. Hajnóczy R. József: „A késmári bíró bánya" c. érdekes cikke (közi. Szepes vármegye múltjából 1918. évf.) is felolvasásra került. Az árumegállító joggal kapcsolatos egyéb jogok egész komplexuma, mint a vásártartási, mérlegtartási, tengelytörési jog, útkényszer intézménye, a fuvarozó és mázsaszekéren való szállítási jog került ily módon megvilágításba. A szemináriumot vezető tanár ismertette végül az árumegállítójog tartalmát, gazdasági jelentőségét és kulturális kihatását városainkra. 22 Az a szeminarista, aki az árumegállító jogot tárgyaló sorozatos szemináriumi üléseken megjelent, tiszta és világos képet kapott e fontos jogtörténeti kérdésről. Hasonló széles keretben tárgyalta a szeminárium Felsőmagyarország városainak XV-XVII. századbeli büntetőjogát a városi jogok és jegyzőkönyvek alapján. (A pozsonyi, Selmecbányái, szepesi hazai jogkönyvekre vonatkozó terjedelmes irodalmi feldolgozások figyelembevételével.) E tárgyalások adtak indítékot Kelemen Ernő18 így előkészítette a bécsi tanulmányutat, a szentléleki kolostorromokhoz, továbbá az ősember kultúrtelepeihez, bükki barlangokhoz vezetett gyakori kirándulásokat, az augsburgi, nürnbergi, rothenburgi, müncheni 1930 évi nagyobb tanulmányutat. A bécsi tanulmányutat előkészítő szemináriumi ülésen ismertette a bécsi levéltárakban levő magyar jogtörténeti forrásanyagot. 19 Lásd az 1925/26. évi Almanachban a jog- és művelődéstörténeti szeminárium működésének részletes beszámolóját. 23-24. p. 20 Nóvák Gyula. 21 Schwartz Béla. 22 Lásd utóbb megjelent tanulmányomat: „Az árumegállító jog tartalma, gazdasági jelentősége és kulturális jelentősége felsőmagyarország városainkba". Miskolc, 1943. (Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új sorozat 77. sz.)
