Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége

Ezentúl a bűnügyi jogeseteknél a szeminárium vezetője a jogeset elbírálását követő megbeszélésben közölte észrevételeit és útmutatása mellett a vitaanyagot összegezte.

8 Fontosnak tartotta Hacker még, hogy a szeminárium tagjai behatóan megismerjék a büntető igazságszolgáltatás intézményeit és emiatt hallgatóival tanulmányutat rendezett ismételten Budapesten, ezen intézmények alapos tanulmányozására.

9 így ismételten megtekintette a szeminárium tagjaival hazánknak legmodernebb és legnagyobb vizsgálati fogházát, a pestvidéki kir. törvényszék fogházát, továbbá a legfiatalabb korosztályok bűnözésének megakadályozására, a gyermekeknek és fiataloknak gondozására létesített gyermekmenhelyet Budapesten. Felkereste a szemináriumi csoport az aszódi javítóintézetet, továbbá Budapesten az Igazságügyi országos elmefigyelő és elmegyógyintézetet, valamint a Lipótmezei Orsz. Elmegyógyintézetet, és végül a rendőrség mellett működő Orsz. Bűnügyi Nyilvántartó Hivatalt és a rendőrség rendszerét.

10 Hacker azon elvitathatatlan elvből indult ki, hogy a bűncselekmény nemcsak jogi, hanem társadalmi és embertani jelenség és azért szükség van elméleti kriminálpszichológiai kutatásokra és vizsgálatokra; a bűntevők lelki világának tanulmányozását is szükségesnek tartotta. Ilyen tanulmányok elvégzésére elvezette a szeminárium tagjait évente a miskolci ügyészség fogházába, továbbá a miskolci Erzsébet kórház elmeosztályára, és a vércsoportok tanulmányozására annak bakteriológiai osztályára, azonkívül a miskolci állami gyermekmenhelyre is. Az ottan szerzett tapasztalatokról és ismeretekről beszámolók készültek a szeminárium egyes tagjaitól, melyek a Miskolci Jogászéletben és különlenyomatokban is megjelentek.

11 Hacker lelkes híve volt a szemléltető oktatásnak a büntetőjogban és fáradhatatlanul, költséget nem kímélve készítette el személyesen a vetítésnél használt diapozitíveket, úgyhogy évek során impozáns számú diapozitív gyűjtemény állott rendelkezésére

12 és a vetített képek segítségével is kívánta a büntetőjogi tanítást és a szemináriumi 8 Az esküdtszéki tárgyalás a Parisban történt Uminszka-ùgy volt, mely 1924. július 14-én játszódott le. Uminszka Staniclawa híres lengyel színésznő Zysbovszky János írónak volt a menyasszonya, és vőlegényét annak ismételt kérésére, sőt könyörgésére gyógyíthatatlan rákbetegsége miatt, revolverrel agyonlőtte. A lengyel író a franciák oldalán harcolt s a lengyel légiónak egyik legnagyobb hőse volt A rákbetegség folytán az író fájdalmai tűrhetetlenné lettek. Uminszka védelmét Henri Róbert a francia tud. akadémia tagja, párizsi ügyvédi kamara elnöke vállalta. Az esküdtszék a védőbeszéd és a közvádló beszédének hatása alatt Uminszkát felmentettek. Az ítélet világszerte nagy feltűnést keltett. (Lásd Hacker E.: A haiálbasegítés problémája" c. cikkét a Miskolci Jogászélet 1925 évf. 9-101., ahol ismerteti az egész Uminszky ügyet. 9 Lásd Hacker első beszámolóját i.h. 6 1. 10 Schwartz Béla: Beszámoló a miskolci joghallgatók büntetőjogi tanulmányútjáról. Miskolci Jogászélet 1928 évf. 27 és köv. 1. és Miskolci Jogászélet Könyvtára 3. sz. 11 Kun György: Beszámoló a miskolci kir. ügyészség fogházában végzett kriminálpszichológiai tanulmányról. (Miskolci Jogászélet 1933. évf. 99. és köv. p. -Lásd Vas Pál dr. Látogatás a miskolci m. kir. állami gyermekmenhelyen (u.o. 29. és köv. p.) és Sztolárik Ernő: Látogatás a miskolci Erzsébet kórház bakteriológiai osztályán, (uo. 94. p.) 12 Hacker debreceni egyetemi tanári kinevezésekor (1943. márc. 20.) több mint 6000 diából álló diapozitív gyűjteményt teremtett fáradhatatlan kitartással és sok technikai szakértelemmel.