Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége

működést minél gyakorlatiasabbá tenné.

13 Hacker E. büntetőjogi szemináriumának munkássága nem szakad meg debreceni egyetemi tanszékének elfoglalásakor, mert dr. Koppányi Dénes mint megbízott előadó tanár, folytatta munkáját. A megbízott büntetőjogi előadó, jeles tanítvány és mint miskolci kir. ügyész vérbeli büntetőjogász is volt. Dr. Koppányi Dénes az 1943/44-dik tanévben már büntetőjogi szemináriumot hirdetett.

14 A szeniináriumban szakszerű büntető főtárgyaiások keretében mint gyakorlati jogeset számos érdekesebb büntetőjogi probléma került megvitatásra és eldöntésre, melyeknél „a különböző perjogi szerepekben közreműködő joghallgatók alapos felkészültségről, helyes jogérzékről, és egyik-másik kiváló kriminális szónoki készségről tett tanúbizonyságot" mondja Koppányi Dénes szemináriumi évi jelentésében. A hallgatók az alakszerű tárgyalásokon váltakozva látták el a tanácsbírói, ügyészi, ügyvédi, soros szakértői stb. feladatkört. A szeminárium foglalkozott még egyes, vitára alkalmas büntetőjogi határesetekkel és ezekkel kapcsolatban a legújabb bírói gyakorlatnak ismertetésével. Végül a börtönrendszer elméleti ismertetésével kapcsolatban látogatást tett a szeminárium a miskolci kir. törvényszéki fogházban, ahol a fogház berendezése, különböző helyiségei, a letartóztatottak, illetve fogságukat töltő elítéltek napi életrendje, valamint a daktiloszkópiai felvételek kerültek közvetlen bemutatásra. Örvendetes, hogy a büntetőjogi szeminárium működése Hacker Ervinnek debreceni egyetemi tanárrá való kinevezése után nem szűnt meg. Ezzel szemben a rómaijogi szeminárium Sztehlo Z.-nak 1938-ban debreceni egyetemi tanári kinevezésekor és a magánjogi szeminárium dr. Szilágyi Antalnak máramarosszigeti kir. törvényszéki elnökké 1940-ben történt kinevezésekor bezárta kapuit, mivel a szemináriumok vezetésére hivatott Zelenka István elzárkózott azoknak vezetése elől, pedig a munkavállalás jogakadémiai „közérdek" és a jogászifjúság széleskörű kiképzésének egyenes követelménye volt. 2. Jog- és művelődéstörténeti szeminárium A jog és művelődéstörténeti szeminárium az 1923/24. tanévben bontott zászlót a miskolci jogakadémián dr. Bruckner Győző tanár vetése alatt. E szeminárium megszervezése és megindítása sok nehézséggel küzdött. Kitűnt ugyanis, hogy a szemináriumba beiratkozott joghallgatók legnagyobb része olyan minimális latin nyelvi tudással rendelkezett, hogy önálló jog- vagy művelődéstörténeti kutatást nem végezhetett. Egészen olyan hiányos volt a középiskolából kikerült joghallgatók német nyelvi tudása, pedig nálunk a városok kultúremlékei, nevezetesen a városi jogkönyvek, továbbá céhlevelek és egyéb jelentős iratok, ha nem latinul, úgy rendszerint 13 A vetített képek segítségével tartott esti szemináriumi előadások nagyon népszerűek voltak és a jogászifjúság tömegesen kereste fel azokat. Népszerűségüket mi sem bizonyítja jobban, minthogy ezeket a vetített képekkel kísért előadásokat maguk között „akadémiai mozi-előadás"-ndk nevezték el. 14 Lásd az 1943/44. tanévi Almanach 57-58. p.