Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A miskolci jogakadémia szemináriumi munkásságának tudományos és gyakorlatijelentősége

eredményt nem tudott felmutatni. Csak egynéhányan akadtak, akik a büntetőjogi irodalomban némi sikert arattak, de az egyetem docensi kapui azonban zárva maradtak előttük.

7 Hacker büntetőjogi szemináriumának nagyobb sikere volt a gyakorlati életre való nevelése terén. Minden követ megmozdított, hogy a szeminárium tagjainak alapos gyakorlati kiképzést adjon és ez sikerült is. Egyrészt a szeminárium tagjaival gyakran meglátogatta az érdekesebb és tanulságosabb bírói tárgyalásokat és a tárgyalásokon hallottakat és tapasztaltakat utólagosan megbeszélte a hallgatóival. A tárgyalás jelentősebb mozzanatait kellően megmagyarázta és így fejlesztette a szeminárium tagjainak gyakorlati érzékét; másrészt a szemináriumi gyakorlatok keretében is tartott bírósági tárgyalásokat. A szemináriumban tartott bírósági tárgyalásokon a kezdő jogász már szerepkörhöz jutott és alkalmat kapott, hogy a különféle perjogi helyzetekben magát feltalálta, elhatározási képességre tett szert és gyakran a helyzetet gyorsan áttekintve indítványokat is kellett előterjesztenie. A szemináriumi bírósági tárgyalásokon a szerepet vállalt jogász a szabad előadáshoz is szokott. A szemináriumi gyakorlatok nemcsak bírósági, hanem esküdtszéki tárgyalásokra is kiterjedtek. A társas bírósági főtárgyalási vagy esküdtszéki elnök szerepkörét, Hacker nagyon helyesen joggyakornokoknak, ügyvédjelölteknek juttatta, akik életpályájuk kezdetén állottak, a jogakadémiának egykori tanítványai voltak és már bizonyos rutinnal rendelkeztek. Arra is irányult a szeminárium vezetőjének figyelme, hogy a szereplők a tárgyalások során rögtönzésekre kényszerüljenek, és így gyakorlati érzéküket még jobban kifejlesszék. Hacker a jogakadémia kötelékéből kivált egykori szemináriumi tagok közreműködését, sok utánjárással, be tudta kapcsolni a szemináriumi gyakorlatokba és már az 1924/25. tanév nyári félévében egy széleskörű esküdtszéki tárgyalást szakszerű előkészületekkel tarthatott, amelyben a halálbasegítés problémáját vetették fel. Az esküdtszéki tárgyalás olyan nagy érdeklődést keltett a jogászi ifjúságnál, hogy a jogakadémia nagyterme, ahol a tárgyalás lefolyt, zsúfolásig megtelt. 7 Hacker E. legjobb tanítványaihoz tartozott dr. Kéthelyi Sándor és Gárdus Ferenc. Előbbinek több dolgozata jelent meg nyomtatásban, így ,y4z öngyilkosság és euthanázia" c. a Miskolci jogakadémiai szemináriumi Értekezései c. sorozatban 2. sz. Miskolc 19.,29. 1. továbbá ,/lz 1843. évi magy. büntetőjogi javaslat szerepe a magy. börtönügyben" (Miskolci Jogászélet Könyvtára, Miskolc 2. sz. 1925. 24. p.); ,/1 tömeglélektan aktuális kriminalisztikai tanulságai. " Miskolc u.o. 24. sz. 1927. 80. p. Utóbb még több kis büntetőjogi cikket írt Kéthelyi szeretett volna az egri jogakadémiára a büntetőjogi tanszékre kerülni, de törekvése nem sikerült és így mint miskolci törvényszéki bíró halt meg fiatalon. - Gárdus F.: >y

4 végszükség a magy. büntetőjogban" pályadíjnyertes tanulmánya megjelent Miskolcon 1938. 120. 1. (A miskolci jogakadémia szemináriumi Értekezései c. sorozatban 11. sz.); megjelent még tőle: A magy. büntetőügyi kódex problémája, c. tanulmánya „A tanúvallomásokról" c. tanulmánya a Hacker által megindított „Büntetőjogi szemináriumi Értekezések" c. sorozatban Miskolc 1940. 19. sz. Egy egyetemi tanár büntetőjogász véleménye szerint a „Büntetőjogi szemináriumi Értekezésekben" jelentősebb tanulmány, mely a büntetőjogban mélyebb barázdát vágott volna, nem jelent meg.