Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A miskolci jogakadémia az egyház szolgálatában
zedeken át nem fejlesztették. E könyvtárban megtalálták az eperjesi első jogtanárunk, Pankratius Mihály: Tractatus historico-politico iuridicus iuris publici regni Hungáriáé c. első magyar közjogi munkának 1668-ban latin nyelven irt kéziratos példányát. Az új egyházfelügyelő az egyházi költségvetésben fedezetet talált, hogy új rendszer szerint, átrendeztesse a könyvtárat. A könyvtár átrendezésére és a cédula katalógus elkészítésével dr. Kovács Tibor jogakadémiai titkár és dr. Novak István jogakadémia halig, vállalkoztak több munkatárssal, akiknek e téren, a jogakadémia újabban bevezetett könyvanyaga rendezése révén jártasságuk volt. Az egyházi könyvtár így használhatóvá lett és erősen igénybe is vette azt a jogászifjúság. 26 A miskolci egyházközség felügyelője az evangélikus tudat és hitélet elmélyítésére azokat az előadásokat, melyek e cél érdekében állottak és főleg a megújított tanácsteremben elhangzottak, nyomtatásban is megjelentette és megindította „A miskolci evangélikus egyházközség egyházépítő és ismeretterjesztő kiadványai" c. sorozatot, amelyben Bruckner egyházközségi felügyelősége alatt, összesen négy szám jelent meg. 27 Mindezekből látható, hogy a jogakadémiai dékán, mint a miskolci evangélikus egyházközség felügyelője az egyház és a jogi főiskola egymásra utaltságát hangoztatva, igyekezett mindegyiknek anyagi megerősödését előmozdítani és így elérni azt, hogy ezeknek az evangélikus kultúrértékeknek fejlődése és virágzása biztosítassék és szükség esetén egymást támogathassák. Ily módon mindegyiknek tekintélye és súlya a városban és az egyetemes egyház keretén belül az evangélikus egyházmegyének legnépesebb, legnagyobb és legtekintélyesebb egyházközsége volt és most, hogy az eperjesi ősi evangélikus Kollégiumnak két értékes kultúrintézete Miskolcon új otthonra talált, a miskolci evangélikusság öntudata is tetemesen emelkedett. Az Bruckner Győző egyház-felügyelősége alatt a miskolci egyháznak még sok problémáját vitte dűlőre és oldotta meg amelyek a jogakadémiával ugyan közvetlen kapcsolatban nem voltak, de mégis mélyítették a jogakadémia és egyház közötti viszonyt. így a százalékos és személyi adózási rendszert vezette be az egyházfelügyelö a miskolci egyházközségben és így lehetővé tette, hogy az egyház súlyos pénzügyi zavaraiból 6 év alatt megszabadult, mert adósságaiból (vagyonváltság, örökösödései adó, perköltségek stb.) közel 180000 pengőt törlesztett Elkészítette az egyház új jogszabálygyűjteményét amely „Szabályrendeletek", címmel 1940 július. 1-én nyert jóváhagyást. A tanácstermet teljesen renováltatta és padlóját amerikai parkettával látta el. A tanácsterem felavatása 1939. nov. 4-én volt amelyen Schneller K. szegedi egyetemi tanár, a miskolci egyháznak volt presbitere: „A miskolci evangélikusság", címen tartott előadást. Renováltatta a templomtorony és épület külsejét; majd a templom belső helyreállítás következett: összesen 22960.47 Pengő költséggel. Az adakozásból befolyt 15243.92 P. 27 A sorozatban a következő számok jelentek meg: 1. A miskolci evangélikus egyház imaház-ravatalozójának felavatása. Miskolc 1939. 25 1. - Három mümelléklettel. 2. Dr. Schneller Károly: A miskolci evangélikusság. Miskolc, 1939. 39 1. 1. képpel. 3. Dr. Henszelmann Aladár: Orvosi Hitvallás. Miskolc. 1939. 13 1. 1. képpel. 4. Dr. Nóvák István: A nő szerepe az egyházban. Miskolc, 1939. 15 1. Az 1940-ben tartott előadások a nyomdai árak hirtelen emelkedése miatt nem voltak kiadhatók, míg az egyházi háztartásban nem lesz azokra is fedezet Természetesen megjelentettem az 1940 július, hó 1-én hegyaljai egyházmegye közgyűlése által jóváhagyott „Szabályrendelet"-et. Miskolc, 1940. 57 1. Továbbá kiadattam „A miskolci evangélikus egyházközség Emlékkönyve"-t templomának 1941 évi október hó 5-én történt újraszenteléséről" c. Miskolc 1941. 34 1. 4 műmelléklettel.
