Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A jogakadémi tanárainak kultúrmunkássága Miskolcon

Miután a tudományos intézetek, tudós társaságok, de a társadalom is fokozottabb elismerésben részesítette a jogakadémia tevékeny professzorait, az egyes egyetemeken megüresedett egyetemi tanári tanszékekre az illetékes jogi karok javaslatára a m.kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére kinevezte a Kormányzó Surányi Unger Tivadart 1929-ben a szegedi, Sztehlo Zoltánt 1938-ban a debreceni, Schneller Károlyt 1939-ben a szegedi, Szontagh Vilmost 1940-ben a debreceni és Hacker Ervint, miután megelőzőleg a pécsi egyetem büntetéstan c. egyetemi magántanára habilitációját 1926-ban az anyagot büntetőjog egész tárgykörére kiterjesztette,

15 1942-ben a debreceni egyetemi tanárnak. Bruckner Győző miskolci jogakadémiai dékán, egyetemi magántanárnak ugyancsak a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter egyenes előterjesztésére a Kormányzó 1941-ben a szakirodalom müvelése és az egyetemi oktatás terén szerzett érdemei elismeréséül az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet adományozta}

6 Ugyancsak a Kormányzó a kulUiszminiszter előterjesztésére adományozta dr. Zsedényi Bélának, a miskolci jogakadémia rendes tanárának, a tudományos irodalom müvelése és az egyetemi oktatás terén kifejtett működése elismeréséül az egyetemi rendkívüli tanári cimet}

1 Végül még megemlítem, hogy 1946-ban a debreceni tudományegyetem jogi karán megüresedvén a magyar alkotmány- és jogtörténeti tanszék, a jogi kar a tanszékre egyhangú megivás alapján egyetemi nyilvános rendes tanári kinevezésre terjesztette fel Bruckner Győző miskolci c. egyetemi nyilv. rendkívüli tanárt a vallásközoktatásügyi miniszterhez. A Köznevelési Tanács azonban, előrehaladott korára (69) való tekintettel, nem javasolta egyetemi tanári kinevezését, bár nagy tudományos érdemeit teljes mértékben elismerte, mire a kultuszminiszter a debreceni jogi kartól új javaslatot kért. A jogi kar megmaradt eredeti javaslata mellett, hivatkozván arra, hogy a külföldi egyetemi cseretanárok egyéni működéséből is nagy előny származik egy-egy egyetemre és így Bruckner Győző, aki egyébként már régen egyetemi tanszék elnyerésére érdemesítette magát, működése is tudományos előnyt és hasznot jelenthet a debreceni egyetemnek, ha 1-2 évig még működhetik az egyetemi tanszéken - és most újból javasolta Bruckner Győző meghívás alapján való kineveztetését. A Köznevelési Tanács a debreceni egyetem jogi karának újabb felterjesztésében foglalt érveit nem tette magáévá, hanem javaslatára a vallás-közoktatásügyi Miniszter előterjesztésére 1947. augusztus hó 9-én, a Magyar Köztársaság Elnöke „dr. Bruckner Győző miskolci jogakadémiai dékán és c. egyetemi rendkívüli tanárnak" a magyar felsőoktatás, különösen a jog- és alkotmánytörténet művelése terén szerzett kiváló tudományos munkássága elismeréséül az egyetemi nyilvános rendes 15 Jóváhagyta a m. kir. vkm. 23895-1926. sz. rendeletével. 16 Vkm. min. szerint 37.910-1941. sz. és Budapesti Közi. 1941. április hó 26. 9. sz. 17 Budapesti Közi. 1942. jan. 20. 15. sz. és vkm. 84.739/1942. IV. 1. sz. rend.