Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A jogakadémi tanárainak kultúrmunkássága Miskolcon
tanári címet adományozta. 18 A jogakadémia hét tanára az eredményes tudományos munkásság és irodalmi tevékenység, valamint nem utolsó sorban az intenzív kultúrmunkásság révén eljutott az egyetemi professzori gradushoz, ami a tudományos és társadalmi elismerés koronáját jelentette. A jogakadémia ezen hét tudós professzorának működése alatt érte el tényleg a jogi főiskola új virágzását és reneszánszát amint azt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1930-ban a miskolci városháza erkélyéről az ünneplő jogászifjúság előtt már nyíltan hangoztatta. 19 A jogakadémia e hét professzorát tekinthetjük ebben az időszakban az ősi föiskola oszlopos tagjainak, kik alaposan kivették részüket nemcsak Miskolcon, hanem hazánk sok kultúrhelyén, sőt a fővárosban is a tudomány és kultúra terjesztésében. A dékáni székfoglaló érteimében a főiskola tanári kara a város áldozatkészségét azzal kívánta viszonozni, hogy ajánlotta azt a szellemi tőkét, amelyet képviselt és mindennemű kulturális kezdeményezések élén állott. A professzorok megjelentek mint előadók a városháza, a vármegyei székház dísztermében és más kultúrhelyiségekben és beszámoltak eredeti kutatásaik eredményéről és a közönség értékelni tudta a magas színvonalú előadásokat, melyek szerencsésen megválasztott témát és élvezetes előadást egyesítettek magukban. A jogakadémia professzorai megindították 1925ben a Miskolci Szabad Egyetemet, amelynek első elnöke Sztehlo Zoltán, utóbb Zsedényi Béla lett és amelynek keretében értékes megnyitókat, de érdekes előadásokat is tartottak. Sztehlo Zoltán „Ókori művelődés és gazdaságtan" c. értekezett 1925. november 10-én, Bruckner Győző egyik előadása 1927. XII. 5. „A szepesi szászok közjogi helyzetéről" a másik előadása „Társadalmunk jogi osztályozásáról a XIV. században", „Csengey Gusztáv : Nemzeti küzdelmeink története Thököly Imre korában" c. 1925. dec. 10-én, Zsedényi Béla 1926.okt. 10. JÍ nők választójogáról', Henszelmann Aladár 1927, nov. 10-én ,^z orvostudomány történetébőr, majd 1930. november 15-én, Bruckner „A filozófia hajnalhasadása" és dec. 14-én „Az árumegállító jog tartalma és gazdasági jelentőségéről"; Hacker Ervin 1941. október 26-án ,JCémkedés és az ellene való védekezésrőP'', értekezett. Haendel Vilmos 1943. február 1-én „A házastárs vagyoni jogáról" beszélt. A Lévay József Közművelődési Egyesületnek Irodalmi Szakosztálya Bruchner Győző elnöksége alatt (1926-1932. dec. 1.) a város kulturális és irodalmi törekvéseinek irányítója lett. Az irodalmi szakosztálynak meghívása folytán Miskolcon a nyíregyházi Bessenyei, a debreceni Csokonai, a szegedi Dugonics Kör, a Nyugat c. folyóirat körül csoportosult írói kör Móricz Zsigmond vezetése alatt, továbbá Takács 18 Magy. Közlöny 1947. 191. sz. aug. hó 21-én. 10002/1947. M. E. sz. és 110.904/1947. VI. 1. Vkm. sz. rend. 19 1930/32 évi Almanach 28. 1. Berzeviczy Albert már 1925. okt 9-én a jogakadémia által neki dedikált Emlékkönyv átadásakor hangoztatta „hogy a jogakadémia-jeles professzori kara Miskolcon, új székhelyén tudatában van annak, hogy milyen fontos kultúrpolitikai szolgálatot tesz új végvári őrhelyén". - Ugyanakkor kiemelte Eöttevényi Olivér a Magy. Külügyi Társ. ügyvezető elnöke „a jogakadémia tanári Karának nagy energiáját és jeles felkészültségét, amelyek az ősök dicső hagyományait követve tántoríthatatlanul kitartottak nehéz és válságos időkben a jogakadémia mellett, úgyhogy azóta már új reneszánszát éli. (Miskolci Jogászélet, 1925. 157.1.)
