Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A jogakadémi tanárainak kultúrmunkássága Miskolcon
A jogakadémiai tanárok, mint képesített egyetemi tanárok utóbb egyesek mint címzetes rendkívüli egyetemi tanárok, végül Bruckner mint c. nyilvános rendes egyetemi tanár az egyes egyetemeken másod-, vagy harmadfélévenként rendszerint speciálkollégiumot hirdettek és tartottak, melyekben tudományos kutatásuk eredményeiről beszámoltak és fenntartották az állandó érintkezést az egyetemi tanárokkal is. 12 Külön meg kell említenem, hogy Surányi Unger Tivadar 1926-ban megbízást kapott a bécsi egyetemtől, hogy a nyáron az egyetemen rendezett nemzetközi főiskolai nyári tanfolyam hallgatói részére előadássorozatot tartson a legújabb közgazdasági elméletek filozófiai alapvetéseiről. 13 Továbbá figyelemre méltó, hogy Schneller Károly abban a kitüntetésben részesült, hogy 1938/39 első szemeszterében a szegedi egyetem jogi fakultásának javaslatára, a kultuszminiszter megbízta a heti négyórás statisztika-főkollégium előadásával. 14 1929 nyarán Bruckner a bolognai egyetemi könyvtárban tanulmányozta az ottani híres jogi fakultásnak XV. és XVII .sz. statútumait; Zsedényi München-, Köln-, Berlin- és Nürnbergen tanulmányozta a sajtójogi határozatokat. (Lásd: „ A sajtótudomány létjogosultsága és feladatai." Misk. Jog. É. sorozat 58. sz.); Szontagh 2 hónapon át tanulmányozta Olaszország, különösen Szicília szigetének közigazgatási szervezetét. (Lásd előadását a Werb. Bajt. Egy. 1929 évi dísztáborozáson.) 1930-ban Bruckner, Szontagh és Zsedényi 3 héten át németországi tanulmányutat tettek Augsburg, Nürnberg München-ben főleg egyházjogi tanulmányt folytattak. (Lásd erről az útról Zsedényi részletes összefoglalását „Beszámoló az Augustana Confessio négyszázados ünnepéről." Miskolci Jogászélet Könyvt. 67. sz.) 1933-ban június, júliusban Bruckner Késmárk város levéltárában tanulmányozta az ottani céhleveleket. (Lásd: „A késmárki céhek jog- és művelődéstört.-i jelentősége" c. munkáját Jogakad. Tud. Ért. Tára 45. sz. 373 1.) és június. 27-én képviselte a Magy. Tud. Akadémiát a késmárki ev. líceum 400. évszázados jubileumán. (M. Tud. Akad. Értesítő 1933 évf. 289 1.) 1934 júniusban Zsedényi Szlovenszkóban Eperjesen a Kollégium nemzetközjogi sorsa tárgyában folytatott kutatásokat. 1935- ben Hacker részt vett Berlinben a nemzetközi büntetőjogi és börtönügyi kongresszuson, ottani aug. 20-iki a preventio problémái tárgyalásánál büntetőjogi felszólalását közölte a: Bulletin du XI.e. Congres Pénal et Pénitentionaire International. 2.fÜz. 2 1.) 1936- ban Schneller részt vett Berlinben a nemzetközi népességtudományi kongresszuson, (Lásd beszámolóját: „A berlini nemzetközi népességtudományi kongresszus." Misk. Jogászélet Könyvt. Űj sorozat 16. sz. 1937- ben 3 hónapig Bécsben Hacker tanulmányozta a rendőrség és egyéb bűnügyi intézményeket. 1937-ben egy hónap tanulmányutat tett Zsedényi Romában és Délfranciaországban. (Úti jegyzetek az egyik helyi lapban.) Hacker 1928-ban 2 havi tanulmányúton volt Zürichben és az ottani levéltári kutatásai alapján kezdte meg nagy munkáját: Die Kriminalitá des Kantons Zürich. 1939. XVI+3111. (Jogak. Tud. Ért. Tára. 43.sz.) 1938 és 1939-ben Zsedényi ismételten hosszabb időt töltött Szlovenszkóban (Eperjes- LiptószentmiklósRozsnyó), hogy tisztázza a szlovák ev. egyetemes egyház és a szlovák ev. keleti kerület vezetőségével a rozsnyói árvaháznak nemzetkőzjogilag tisztázatlan kérdéseit. (Lásd terjedelmes jelentését az egyet, egyház levéltárában.) 12 Hacker és Zelenka, utóbbi 1939-ben szerzett egyetemi magántanári habilitációja óta, nem hirdettek a pécsi egyetemen speciálkollégiumot, főleg az ut nagy távolsága és tetemes költségei miatt. Az egyetemek ugyanis a magántanároknak tiszteletdíjul egy csekély hányadot hasítottak ki a tandíjosztalékból, ami kb. 140-180" pengőt tett ki félévenként. Ez a szerény tiszteletdíj rendszerint nem fedezte az útiköltséget, mivel a húszas években a felekezeti jogakadémiai tanároknak vasúti kedvezményes utazásra szóló arcképes igazolványuk még nem volt, de egyetemi magántanárok azon mozgalma, hogy legalább egy-egy útra, mikor az egyetemeken előadást tartottak kapjanak egy jegyváltásra szóló kedvezményt, nem járt eredménnyel. Ilyen szűkkeblűén intézték abban a kultusz- és kereskedelmi minisztériumban a magyar kultúrát szolgáló kérdéseket. 13 Uber die phil. Grundlegen der nenesten Wirtschaftsleren. (Z! 192/27. évi Almanachot.) 14 1938/39. Almanach.
