Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A jogakadémi tanárainak kultúrmunkássága Miskolcon
tagjai sorába választani, ahol azután 1937. február 2-án ,jMagyarország kriminalitása az 1925-34. években" c. tanulmányával tartotta meg székfoglalóját. 8 Végül meg kell még említenem, hogy Zsedényi Béla, aki 1929-ben meglátogatta és tanulmányozta a Sajtókutató Intézeteket: München, Köln, Berlin és Nürnbergben, továbbá a sajtótudományról a Miskolci Jogászéletben értekezett 9 és a jogakadémián sajtótudományi szemináriumot is létesített 10 részt vett 1937-ben a Magyar Sajtótudományi Társaság megalapításában és annak választott rendes és választmányi tagja lett. Mindezekből látható volt, hogy a jogakadémiai tanárok élénk tudományos irodalmi tevékenységet fejtettek ki és széles körökben közmegbecsülést szereztek és elismerést vívtak ki maguknak, de egyúttal a jogakadémiának is. Tudományos felkészültségüket azzal fokozták és fejlesztették, hogy ismételten külföldi tanulmányutakat tettek és a szerzett tapasztalatokról és elért újabb kutatásaik eredményéről kisebb-nagyobb cikkekben beszámoltak és így mindig élénk érintkezésben állottak a hazai és külföldi tudósokkal egyaránt, ami a jogakadémia tekintélyét tudományos körökben nagyban emelte. A tandíjosztalék intézménye, melyet a fenntartóhatóság még Eperjesen meghonosított és Miskolcon némi módosítással fenntartott, lehetővé tette a jogakadémia nyilv. tanárainak, hogy önálló munkákat kiadhassanak és saját könyvtáraikat fejleszthessék. Az ilyen tanulmányutak biztosították a nemzetközi loiltúrkapcsolatok kiépítését és fenntartását. Ilyen külföldi tanulmányutat tettek ismételten Bruckner, Hacker, Schneller, Szontagh, Surányi-Unger, Sztehlo és Zsedényi, akik valamennyien tanulmányi utukról részint a Miskolci Jogászéletben, részint más folyóiratokban, vagy önállóan megjelent tanulmányaikban és publikált cikkeikben számoltak be. 11 8 Megjelent a Magy. Statisztikai Szemle 15 évf. 8. filzet. 741-753 I. 9 Zsedényi Béla: A sajtótudomány létjogosultsága és feladatai. (Miskolci Jogászélet Könyvtára 1929. 58. sz. 21 1) 10 Lásd 1930/31. Almanachban a szeminárium működéséről szóló jelentést 51 1. 11 így tett 1925-ben tanulmányutat Bruckner Sziovenszkóban a bártfai lőcsei és késmárki városi levéltárakban folytatott búvárkodást; Sztehlo a müncheni és berlini egyetemi könyvtárakban papyrológiai tanulmányokat végzett és Hacker két hónapon át tanulmányozta Paris igazságügyi és büntetőjogi intézményeit 19264>an Bruckner két hónapon át svéd- és németországi tanulmányutat tett. (Lásd: „A svéd alkotmány" c. munkáját); ugyanakkor Hacker újra Parisban, majd Berlinben folytatta büntetőjogi tanulmányait. Egy-egy hónapot töltöttek Parisban Szontagh és Zsedényi. 1927-ben Bruckner a nyáron át Bécsben az állami udvari kamarai levéltárakban végzett kutatásokat bányajogtörténeti kérdésekben. (Lásd: A középkori partikuláris jogfejlődés és a selmeci városi és bányajog c. tanulmányát); Surányi Unger 4 heti bécsi tartózkodása alatt az egyetemi és udvari könyvtárakban gyűjtött anyagot „A gazdaságpolitika tudományos alapkérdése" c. munkájához, amely Bpesten 1927-ben jelent meg (XII+280 1.) 1928 nyarán Bruckner újra Bécsben az udvari kamarai levéltárban kutatott;Hacker olaszországi tanulmányútja során különösen Nápoly börtönügyét tanulmányozta (lásd „Nápoly börtönei" c. tanulmányát a Miskolci Jogászélet könyvtárában 10 sorsz. majd két hónapig tanulmányozta Paris, Belgium, Németalföld és Anglia börtönügyeit Surányi Unger 2 hónapig az Egyesült Államokban, főleg New Yorkban végzett közgazdasági tanulmányokat(Lásd. „Amerika társadalmi problémái" c. tanulmányát a Miskolci Jogászélet Könyvtára 47. sz.) Sztehlo Zoltán a müncheni és bécsi könyvtárakban végzett újból egy hónapig papyrológiai tanulmányokat (Lásd: „Az egyetemi papyrusok és a római jog 104 I. Jogakad. Tud. Ert. Tára 42. sz.
