Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A jogakadémiai tanároknak a jogakadémián kívül kifejtett tudományos irodalmi munkássága

Über die Ausgangpunktes des Volkswirtschaftspolitik. (Schmollers Jahrbuch 1928. évf. 5. sz. és különlenyomat 25.1.) New-York gazdaságpolitikája. (Városi Szemle. 1929. 2. sz. 279-374.1.) Sztehlo Zoltán Vezérfonal a római jog institutióhoz. Miskolc, 1920. 192. 1. Eherechtliche Fragen nach den Friedenschluss in Ungarn. Berlin, 1921. 12.1. Szerepelhet-e az allograf végrendelet névaláírója egyidejűleg annak tanújaként is? (Ügyvédek Lapja 1921. 19. sz.) Die Revision der Bodenpuchtvertrüge in Ungarn. (Blätter für vergleichen der Rechtswissenschaft u. Volkswirtschaftslehre. Berlin 1921. No. 1-3.) Az egyiptomi telekkönyvek. Budapest (Történelmi Szemle 1921. különlenyomat 18. 1.) A reverzális kérdéséhez. (Örömhír c. egyházi lap 1930. 4. sz.) KálerBéla, 1820-1882. (Örömhíre, egyházi folyóirat. 1930. évf. és különlenyomat, 8.1.) Zsedényi Béla Kossuth a reálpolitikus. (Miskolci Szemle, 1928. II. évf. 3-6. sz.) A sajtótudomány. (A Sajtó c. folyóirat, 1929. 11-12. sz.) Nagy-Miskolc problémája. (Városi Szemle 1929. évf. 1201-1226.1.) Az ügyvédi numerus clasus és a jogakadémiák. (Pesti Napló, 1931. jún. 4. sz.) Új választójogot! (Választójogi reformtervek.) Politikai tanulmány. Miskolc, 1931. 48. 1. A koronaőri méltóság és a képviselői mandátum nem összeférhetetlen. (Nemzeti Figyelő, 1933. július 26.) Kiegészítést és magyarázatot követel a kormányzói jogkör kiegészítéséről szóló törvény. (Felsőmagyarország, 1933. augusztus 1-3. sz.) Milyen legyen az új magyar választójog. (Cobden c. folyóirat, 1936. évf. 293-298. 1.) Haendel Vilmos Az osztrák polgári perjog alapvonalai, párhuzamban a magyar polgári perjoggal. Debrecen, 1937. 185.1. Az állami propaganda. (Magyar Szemle, 1939. 42-43.1.) A perbeli cselekmények összpontosításáról. (Kolozsvári emlékkönyvből különlenyomat. Budapest, 1939. 29 1.) A felsorolt tizenegy jogakadémiai tanár tudományos irodalmi munkásságához hozzátehettem volna még dr. Henszelmann Aladár jogakadémiai c. nyilv. rendes tanár és egyetemi magántanárnak, aki a jogakadémián a törvénysz. orvostan- és közegészségtannak volt előadó professzora, bőséges tudományos irodalmi cikkeinek