Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A jogakadémiai tanároknak a jogakadémián kívül kifejtett tudományos irodalmi munkássága
jegyzékét, de mivel azok úgyszólván kizárólagosan hazai és külföldi orvosi szaklapokban jelentek meg és benne orvosi eredményes kutatómunkájáról számolt be, mellőztem e helyen ezeket a különben orvosi szempontból felette értékes tanulmányok felsorolását. 2 Ha már most végigtekmtünk ezeken a részint önálló alakban megjelent munkákon, részint folyóiratokban megjelent tanulmányokon és cikkeken, kimondhatjuk bátran, öndicséret nélkül, hogy a miskolci jogakadémiai profeszorok derekas munkát végeztek. A jogakadémiai tanárok, egy-kettő kivételével, német, francia és angol folyóiratokban is közölték rendszeresen tanulmányaikat, vagy cikkeiket, sőt többen voltak, akik nagy munkákat is németül, vagy más nyelven jelentették meg és a külföldi kritika nagy elismeréssel szólt róluk. Különösen sikert aratott Surányi Unger Tivadar: „Die Entwicklung der theoretischen Volkswirtschaftslehre im ersten Viertel des XX. Jahrhunderts" c. Jenában 1927-ben megjelent nagy munkája (XVI+320. 1), mely már 1928-ban New York-ban angolul és 1929-ben japánul és megjelent. Ezen említett munkán kívül ugyancsak teljes elismeréssel méltatta a tudományos kritika Hacker Ervin: „Az egyesületek büntetőjogi cselekvőképessége és felelőssége" c. 1922. Pécsett megjelent nagy munkáját (XXX+228.1.), melyet a Magyar Tudományos Akadémia az 1922. évi jogi monográfiái díjjal tüntetett ki. Úttörői munka volt továbbá Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen. I. k. (1520-1745). Budapesten 1922-ben megjelent hatalmas munkája (XII+613. 1), mely hazai és külföldi (bécsi állami és krakkói hg. Czartoriszky) tíz évi levéltári kutatáson épült fel és új eredményeket tárt fel. Továbbá kiemelendő, hogy a jogakadémia a megszervezett kezdeményezéseken kívül, két értekezés székfoglalóval szolgált és pedig dr. Bruckner Győzőnek a Magyar Tudományos Akadémián 3, és Surányi Unger Tivadarnak a Magyar Statisztikai Társaságban* Súlyos és mélyenjáró munka volt még Surányi Unger Tivadar: A gazdaságpolitika tudományos alapkérdései c. munkája, mely a Közgazdasági Könyvtár 3. kötete gyanánt jelent meg 1927-ben Budapesten (XI+280.1.) Figyelemreméltó volt továbbá Hacker Ervin, saját költségén kiadott, 3 nagyobb lélegzetű munkája. (1. Kriminalstatistik u. Kriminalstatistische und Kriminaletiologische Berichte 1-12. füzet. Miskolc 1939-1941. XII+152. 1. és 2. Krimnalog. Beiträge, Miskolc 1942. IV+112. 1. és 3. Kriminalpolitik. Miskolc 1941. XII+159.1. 2 Az 1922/23. - 1942/43-iki Almanachban feltalálhatók Henszelmann cikkeinek felsorolása. E nagytudományú orvos-tanár 1943. augusztus 8-án fejezte be életét Lásd az 1943/44. Almanach 32-35.1. * 1927. május 16-iki felolvasó ülésen. A Magyar Tudományos Akadémia kiadásában jelent meg „Kray Jakab késmárki vértanú közéleti szereplése és diplomáciai működése II. Rákóczi Ferenc szolgálatában " 1927. 78. 1. 4 1927. márc. 18-iki felolvasó ülése: „Statisztikai és közgazdaságtan" című megjelent a Közgazdasági Szemle 1927. évf. és különlenyomatban.
