Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

tüntették fel, sőt az egyik harcos fél az államfőnél keresett a kultuszniiniszter rendeleteivel szemben orvoslást. Az alaki törvénysértést a kulmszmimszternek orvosolnia kellett, de elvi álláspontját az államvizsgák jogának megvonása tekintetében továbbra is fenn tudta tartani. Megtartotta a negyvenes létszám-megállapításra vonatkozó merev álláspontját is, de a következő két évben, kultuszminisztersége alatt már némi engedékenységet tanúsított e kérdésben és 20-20-szal emelte az elsőéves joghallgatók létszámát, mert látta és érezte, hogy a közvélemény, sajtó, de különösen a kultúrpolitikusok és államférfiak és tudósok helytelenítették, hogy az 1920: XXV. tc. értelmezésével, mely tulajdonképpen a numerus clasust szabályozta, a kultuszminiszter az 1990/91: XXVI. tc.-ben a protestánsoknak biztosított alapjogokat kerülte meg s tanszabadságukat sértette meg. A megindított nagy kultúrharc teljes pozitív eredményt nem hozott, de nem engedte veszendőbe menni a jogakadémiákat. A küzdelemből elsősorban a miskolci jogakadémia tanári kara derekasan kivette részét és a tiszai evangélikus egyházkerület, az egyetemes evangélikus egyház, az eperjesi és újjászervezett miskolci ősi pártfogóság intézménye nem riadt vissza a felelősségteljes küzdelemtől, az eperjesi kollégiumi diákszövetség mint társadalmi szerv is megfújta a harci harsonát. Miskolc thjf. város törvényhatósága is hallatta szavát és a vidéki városok kultúrcentrammá való kiépítésére, mind a magyar kultúrára nézve veszedelmesnek tartotta a loilmszminiszternek elhibázott jogakadémia-ellenes kultúrpolitikáját, sőt a két társ-jogakadémia (Kecskemét és Eger) is csatlakozott a küzdelemhez és a jogakadémia bel- és külföldi kultúrkapcsolatainak kiépítésével és megerősítésével a kultuszminiszter politikai helyzetét már-már bizonytalanná tette és azért kereste a miniszter is a kibontakozás útját. A miniszternek a jogakadémia szüneteltetésének felvetett elmélete azonban nem nyerhette meg a miskolci jogakadémia fenntartó hatóságainak tetszését és a kiküldött miniszteri bizalmi megbízottnak tárgyalásai nem járhattak már eredménnyel a kölcsönös bizalmatlanság miatt. A jogakadémia tanári kara ezekben a nehéz és válságos időkben a szokottnál is nagyobb kitartással látott hozzá, hogy újabb és újabb tudományos munkák közrebocsátásával igazi tudományos kultúrcentrummá tegye a jogakadémiát és általa Miskolc thjf. városát. A társadalmi kultúrmunkában is az élen állottak és „egyetemi zaj" nélkül mégis az egyetemi városok színvonalára emelték a jogakadémia hontalanságát megszüntető várost. A jogakadémia valóságos tudományos és irodalmi központot alkotott és tudományos kiadványai tiszteletet és megbecsülést szereztek neki is. A nagy küzdelemben a súlyos, de nemes fegyvereket a jogakadémia professzorai szolgáltatták, amelyekkel bel- és külföldön egyaránt igazolták a jogi föiskola létjogosultságát és kultúrjelentőségét.

ul 117 A felsőmagyarországi evangélikus rendek a kollégiumi főiskola felállítása alkalmával szózatot bocsátottak ki, amelyben hirdették, hogy akadémiát kívánnak felállítani akadémiai egyetemi zaj és nagyobb kötlség nélül - in qua studia Academica sine Academior mico stregrítus pertractentur et abvolnetur.