Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

Az elvi harcot a jogakadémia tanári kara keményen állta és mivel gróf Klebelsberg Kúnó 1931-ben történt kultuszminiszteri állásáról való lemondása után rövidesen, 1932. október hó 11-én, váratlanul, tetterejének teljében elhunyt, a jogakadémia dékánja október hó 13-án tartott kari ülésében kegyeletes szavakkal megemlékezett a magyar kultúra egyik nagy harcosának kidőltéről, kinek széles körű műveltsége és nagy koncepciója tette ismertté öt, mint kiváló kultúrpolitikust. Nagyszabású kul túrprogramjában azonban nem szánt szerepet a jogakadémiáknak, sőt azokat teljesen el akarta sorvasztani. Emiatt a jogakadémia egész kultuszminisztersége alatt állandó kemény harcban állolt vele. E küzdelmekben álláspontjából semmit sem engedett, bár különösen a személyes tárgyalásoknál a miskolci jogakadémia tanárainak nagy értékű kultúrmunkásságát és tudományos jelentőségét mindig készséggel elismerte™ A ravatalnál elsimultak az ellentétek és a dékán javaslatára a tanári kar a miniszter emlékét az 1932. október hó 13-án tartott kari ülésében megörökítette.

159 A jogakadémia létéért folyó harc gr. Klebelsberg Kúnó kultuszminiszter jogutódjai alatt, Ernszt Sándor rövid, majd Hóman Bálint hosszabb kultuszminisztersége alatt eleinte enyhült és így a jogakadémia fejlődése nagyobb lendületnek indulhatott volna, ha belső ügyek nem zavarták volna meg annak eddigi virágzását A jogakadémia tanári kara e válságos években a következőkből állott: dr. Buckner Győző dékán, dr. Hacker Ervin, dr. Surányi Unger Tivadar, dr. Schneller Károly, dr. Szthlo Zoltán, dr. Szontagh Vilmos és dr. Zsedényi Béla 119 Lásd 1932. október 13. kari ülési jkv.-et és az Almanach 1932/33. 29-30.1.