Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem
lékkönyvével elérni óhajt és el is ért, s megértésre talált és megcélozta a tanári karnak a jövőbe vetett erős hitét. 111 Az emlékkönyv megjelenése itthon és külföldön egyaránt nagy feltűnést keltett és nagy sikert ért el. A hazai és külföldi folyóiratok és kritikai lapszemlék hosszú cikkekben foglalkoztak az emlékkönyv aktuális tanulmányainak ismertetésével és nyomatékosan és egyetértően megállapították, hogy a cikkírók mindegyike meglepő, értékes eredményeket tárt fel. Külön terjedelmes elismerő levelet intézett a jogakadémiához. Söderblom Náthán dr. uppsalai érsek 112 és több németországi püspök, továbbá Geduly Henrik, Kapi Béla és Raffay Sándor püspökök sok hazai és külföldi tudós, de maga gróf Klebelsberg Kúnó kulmszminiszter is elismerte a jogakadémia tanárainak 113 „tudományos felkészültségét és alkotóképességét". A lipcsei egyetem jogi kara külön átiratban köszöntötte a miskolci jogakadémiát az emlékkönyv megjelenésekor és viszonzásul közel 100 kötet kiadványt küldött meg főkönyvtárunknak, svájci és amerikai 114 folyóiratok rámutattak arra, hogy a Confessio Augustana 400-as évfordulója alkalmával a miskolci jogakadémia által kiadott emlékkönyv a legimpozánsabb, sőt legmonumentálisabb értékű munka, amely a Confessio Aug. 400 éves jubileumakor megjelent. Az 1930-ban tartott egyetemes evangélikus közgyűlésen nagy elismeréssel szólt Radvánszky Albert egyetemes felügyelő elnöki megnyitójában és évi jelentésében a miskolci jogakadémia tanári karának e nagy alkotásáról, amely a legszebben igazolja egyetlen evangélikus főiskolánk létjogosultságát és elhivatottságát egyaránt. 115 A jogakadémia elérte célját, mert az emlékkönyvnek nemzetközi sikere volt és maga a kultuszminiszter, a jogakadémia-ellenes kultúrpolitikai mozgalomnak vezetője is meghajtotta az elismerés zászlaját a miskolci jogakadémia professzorainak értékes tudományos munkássága előtt. 111 Lásd az előszó XVI. lapját. 702-704.1. vagy Theol. Literaturzeitung. 111 Lásd a levél eredetijét a jogakadémia kézirattárában 226/1930/31. fasc. és Almanach 1930/31. 312. ahol Söderblom N. elismerd levelét egész terjedelemben közöltem és 1931/32. Alamnach 28. I. 111 Lásd az elismerő leveleket a jogakadémia kézirattárában 226/1930/31. fasc. alatt 1931. 14., Zeitschrift fór Kirchengeschichte 1930. 40. és köv. 1. Schweizerisches Post Blatt 1938. Nr. 47. stb. 114 Dr. M Ren egyetemi tanár Dubuque-ban (Iowa) a következő meleg sorokat intézte a jogakadémia dékánjához: „Hiszen ez kitűnő munka, mely létrejöttét egy olyan szellemnek köszönheti, melyért Istennek csak hálát adhatunk. Mi mindent szét is tépett a háború! Én még nem mondtam le arról a reményről, hogy eljön az a nap, mikor Wilson és Franciaország felosztó szándékai megszégyenülnek és Magyarország legalábbis azt visszakapja, amit százados történelme alapján magáénak igényelhet, s amire saját fejlődése érdekében múlhatatlanul szüksége van." (Eredeti levél a jogakadémia kézirattárában 229/1930-31. sz. alatt. Közöltem magyar fordításban az 1930/31. Almanachban 32.1.) 113 Az egyetemes felügyelő a miskolci jogakadémia által kiadott emlékkönyv tudományos és egyházi szempontból való jelentőségét e szavakkal méltatta: „A jogakadémia tanárai jubileumi emlékkönyvvel ajándékozták meg egyházunkat, sőt miután azt német nyleven is megjelentették, az egész protestantizmust. Ennek a miinek megjelenése irodalmi eseményszámba megy. A hazai napisajtó elismeréssel üdvözölte és a külföldi körökben is feltűnést keltett. A jogakadémia jelen tanárai ezzel a munkával is ismételten megmutatták, hogyan lehet egy evangélikus nevet viselő intézmény alkotásaiban is evangélikus. Művük, amely létrejöttét történeti alkalomnak köszöni, történeti értékű marad." (1930. évi egyetemes közgyűlési jkv. 10. 1. és lásd még az évi jelentést uo. jkv. 6. pont, ahol az egyetemes felügyelő augsburgi zarándok Htunkról a legmelegebben szól. Közöltem a jkv. mindkét pontját az 1930/31. Almanachban 29.1.
