Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

A kultuszminiszter Egerben személyesen kereste fel Szmrecsányi Lajos érseket és a református egyház egyetemes konvent elnökségével is folytatott a rekompenzációk jegyében ismételten tárgyalásokat. Eger a jogakadémia fejében jegyzőképző akadémiát, Kecskemét szőlészeti és kertészeti főiskolát kapott volna. A kultuszminiszter azon hiszemben volt, hogy a rekompenzációk hangoztatásával sikeresen döntő stádiumba hozható a jogakadémia végleges megoldásának kérdése. Az érsek hozzájárult ahhoz a tervhez, hogy az egri jogakadémia az 1928/29. tanévtől kezdve fokozatosan leépítésre kerül éspedig olyanformán, hogy e tanévtől kezdve az elsőéves joghallgatók felvétele már megszűnik.

93 A kulmszminiszternek az egyetemes evangélikus egyházfelügyelővel folytatott rekompenzációs tárgyalásai azonban megszakadtak, mert - mint említettük már 1928. május 8-án a tiszai evangélikus egyházkerület rendkívüli és a szeptember hó 4-én Nyíregyházán tartott ősi pártfogóságnak rendes közgyűlése kimondották, hogy a jogakadémia fenntartásához minden körülmények között ragaszkodnak és e szüneteltetés tetszetős lándzsáját nem fogadhatják el tárgyalási alapnak. A békés megegyezésre többé nem volt semmi kilátás, sem remény. Az egyházkerületi elnökség pedig, hogy az újabb tornyosuló veszélyeket elhárítsa a miskolci jogakadémia fenntartásának lehetősége elől, kihallgatást kért a kormányzótól. Geduly Henrik és Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelő megjelentek az államfő előtt, aki előtt a püspök részletesen feltárta az evangélikus egyházat ért sérelmet és rámutatott az alkotmányba ütköző 5013/1927. sz. kultuszminiszteri rendeletre, mely királyi rendeletben foglalt jogokat hatálytalanított és a jogakadémiára felvehető joghallgatók alacsony létszámát megállapító miniszteri rendeletek sérelmes voltára, mert ezek a prot.-oknak az 1790-91: XXVI. tc.-ben biztosított alapjogait, kerülő úton veszélyeztetik.

94 A kormányzó kegyesen meghallgatta az egyházkerületi elnökség kérelmét, és egyúttal biztosította arról, hogy a protestánsok alapjogait semmi sérelem nem érheti a jövőben és tudja, hogy a kulwszminiszter is csak a törvényes utat fogja betartani intézkedéseiben.

95 Az államfői kihallgatás után rövidesen megjelent a Kenderesen kelt kormányzói rendelet,

96 amely az 5013/1927. sz. rk. miniszteri rendelettel elkövetett alaki törvénysértést korrigálja, amennyiben most már államfői rendelettel az államvizsgáztatási jog végképp elvonatik a jogakadémiáktól és a jog- és államtudományi államvizsgák tartása ezentúl csak az egyetemek jogi karainak tartatik fenn. Utóbb az érsek megbánta, hogy hozzájárult a miniszternek leépítési tervéhez és hír szerint szemrehányást tett neki, hogy míg ő beszüntette az 1928/29. tanévre elsőévesek felvételét, addig a másik két jogakadémia nem tette azt, holott a kultuszminiszter kilátásba helyezte neki, hogy ott is megindul a leépítés, a következő tanévben az érsek újra megnyittatta az I. évfolyamot. 94 Geduly H. püspök „Pro memoria"-ja, melynek egyik másolatát megküldte a jogakadémiának. (Lásd jogakadémiai irattár 1928/29. fasc.) 93 Uo. ih. 96 1928-ban.