Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem
A svéd-eperjesi-miskolci kultúrkapcsolatok szolgálatában állott dr. Bruckner Győző dékánnak 1928-ban megjelent „A Svéd alkotmány''-ról szóló értekezése is, 92 melyet hálás kegyelettel a svéd nemzetnek ajánlott fel. A svéd kultúrkapcsolatok további ébrentartására dr. Kreutzer Sándor a svéd nyelv előadására megbízást kapott 1947. október 2-án, aki mint a svéd nyelv lektora arra is törekedett, hogy az érseki szellem és lelkiség titkaiba is bevezesse hallgatóságát. A joghallgatók élénk érdeklődést tanúsítottak a svéd nyelv elsajátítása iránt, mert kilátás volt arra, hogy a legjobb eredményt felmutató hallgatók ingyen Svédországba juthatnak. A külföldi kultúrkapcsolatok kiépítésénél a felfigyelő svéd közvéleménynek hangot adott Uppsala nagytekintélyű érsek. A német nemzet hivatott kultúrtényezőinek figyelmét olymódon hívta fel a jogakadémia tanári kara, hogy Hindenburg német birodalmi elnököt üdvözölte 80dik születésnapja alkalmával és kérte az evangélikus Németország érdeklődését hazánk egyetlen evangélikus főiskolájának válságos sorsa és bizonytalan jövője iránt. Az elküldött üdvözlő irat magyar fordításban a következőképp hangzott: Excellenciás Uram! A német nemzet örömünnepet ült a közelmúltban, mikor nagy fiának 80. születésnapján hálájának és ragaszkodásának megragadó kifejezést tudott adni. Az Eperjesről a cseh invázió elől Miskolcra menekült és most itt működő evangélikus jogakadémia hódolattal és meghatott szívvel kér helyet az ünneplők sorában, mert a német nemzethez, volt hű szövetségeséhez és excellenciás uramhoz sokoldalú és eltéphetetlen kapcsolatok fűzik. Az eperjesi ősi kollégiumot, mely Felső-Magyarországnak tudományos gócpontja, csonkaegyeteme volt, a felsőmagyarországi evangélikus rendek alapították, ezelőtt közel 300 esztendővel. Alapítói és tanítványai között gróf Thököly Imre a kuruckirály és Kossuth Lajos szabadsághős magaslik ki. Első rektora a Németországból, Magdeburgból meghívott Pomárius Sámuel volt, első tanárai közül sokan németországiak, kiknek az ősi kollégium sokat köszönhet. A kollégium tanítványainak javarésze német egyetemeket keresett fel és tudását a híres német tudósok hallgatása útján bővítette. Wittenberg, Halle, Jena, Heidelberg, Erlangen és különösen Greifswald egyetemeinek a felvidéki magyar ifjak, - végzett eperjesi diákok - buzgó és gyakori látogatói voltak. Az utóbbi városban a Szirmay-család külön alapítványt is tett eperjesi magyar diákok javára, mely alapítvány ma is fennáll. A világháború folyamán az eperjesi kollégium volt tanítványai közül néhány száz hősi halált halt és e hősök nagyrészint excellenciád főparancsnoksága alatt harcoltak hazájuk igazáért. Jogi főiskolánk jelenlegi tanári karának egy része is, mint Szerző a munka egyik díszkötéses példányát a svéd királyi könyvtárnak másikat Söderblom N. uppsalai érseknek ajánlotta fel. A munkát részletes német tartalomkivonat egészíti ki. Az egyik legelterjedtebb svéd napilapban folytatásos cikkekben svéd nyelven elismerő ismertetés jelent meg e munkáról.
