Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

szólva - a közjog, a római jog, az egyházjog és a közgazdaságtan terén is érezteti a hatását, mert ezek a jogi disciplinák a történelem által megállapított igazságokra támaszkodnak és így ezekben a történelmi módszer alkalmazása mellőzhetetlen. Domcmovszky Sándor a dékán üdvözlő szavait megköszönte és rámutatott arra, hogy a Magyar Történelmi Társulat örömmel jött Miskolcra, mert Miskolc volt az a város, amelyik a Felvidék stúdium generaléját, az eperjesi kollégium menekült jogakadémiáját befogadta, annak készséggel nyújtott hajlékot, s ezzel mintegy predesztinálta magát ilyen kulturális feladatokr, a mint amilyen a Magyar Történelmi Társulat ezen vándorgyűlésének rendezése is. Miskolcnak az Eperjesről idemenekült jogakadémia felbecsülhetetlen kultúrértéket jelent és a Magyar Történelmi Társulat a jogakadémiának állandó és céltudatos tevékenység éneikül talán sohasem tudta volna kiépíteni Miskolc városának a történelmi tudományokat kedvelő közönségével a most már fennálló mély szellemi kapcsolatait

11 Domanovszky Sándornak, a nagy történetírónak a jogakadémia kultúrértékéről szóló megállapítása, amelyet a fővárosi lapokban is célszerűnek tartottunk szellőztetni, talán szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy Ernszt. Sándor, az új kultuszminiszter, aki ugyan eleinte szintén 40-ben állapított meg a miskolci jogakadémián az 1931/32. tanévre

78 felvehető elsőéves joghallgatók számát, az általános hangulatnak engedve 80-ban, majd a jogakadémia újabb felterjesztésére még tíz joghallgatónak felvételét engedélyezte és így, azaz 90-ben

79 állapította meg a miskolci elsőéves joghallgatók számát. A miskolci jogakadémia kultúrmunkásságának elismeréséről szóló ilyen nyilatkozatok, melyeket a dékán nem rejtett véka alá, lassanként megváltoztatták egy időre a kultuszminisztérium merev magatartását, különösen gróf Klebelsberg Kúnó kulmszminiszternek a kormányból való kiválása után. De egyelőre még dr. Szily Kálmán kultuszminiszteri államtitkár volt a Klebelsberg által inaugurált jogakadémia-ellenes kultúrpolitikának erős támasza és az adminisztratív államtitkár nem követte a távozó kultuszminisztert. Kezd pirkadni, de a jogakadémia-ellenes hangulat a IV. ügyosztályban még ott maradt dr. Szily Kálmán államtitkár irányítása alatt

80 és a bejelentett jogi szakMiskolci Jogászélet 1931. évf. 9-10. sz. 71-72.1. és 1931/32. évi almanach 43.1. Domanovszky elnök zárószavaiban bejelentette, még, hogy dr. Bruckner Győző propagáló munkássága folytán ez alkalommal 32-en léptek be Miskolcon a Magyar Történelmi Társaság tagjai sorába. A Történelmi Társaság köszönetét utóbb dr. Csánki Dezső államtitkár ügyvezető-elnök meleghangú levélben köszönte meg. (Uo.) 10.125/1931. IV. sz. rk. miniszt. rendeletek. (Lásd jogakad. kézirattár 1931/32. fasc. és 1931/32. almanach 32.) 10.553/1931. IV. sz. rk. miniszt. rend. (Uo.) Mikor az 1931/32. tanévre is a kultuszminisztérium negyvenben állapította meg a miskolci jogakadémián az elsőéves joghallgatók létszámát, az egyházkerületi elnökség a dékán bevonásával kereste fel Szily K. államtitkárt és a küldöttség egésze határozott hangon feltárta neki a létszámfelemelésnek szükséges voltát és hivatkozott a tudományos társulatoknak fent ismertetett nyilatkozataira, mire végre az államtitkár engedékenyebb hangon jelezte, hogy az új miniszternek javasolni fogja a létszám fellemelését. A dékán előterjesztésére azonnal hozzájárult ahhoz, hogy a megszállt területbeli és idegen állampolgársággal bíró ifjak a megállapított létszámon felül felvehetők.