Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

kultúrjelentőségéről is homlokegyenest szembehelyezkedtek a kultuszminisztériumnak a jogakadémiákat bíráló megállapításaival szemben. A jogakadémia tanári kara kezdettől fogva arra törekedett, hogy Miskolcot igazi kultúrközponttá tegye és ezért azon fáradozott, hogy tudományos és irodalmi társulatok Miskolcon tartsanak vándorgyűléseket és mindenkor vállalta az ilyen tudományos társaság vándorülésének rendezését. Schneller Károly jogakadémiai tanár előkészítette a Magyar Statisztikai Társaság és Bruckner Győző a Magyar Történelmi Társulat miskolci vándorgyűlésének rendezését. Mindkét tudományos társaságnak a jogakadémiával szoros kapcsolatai voltak. A Magyar Statisztikai Társaság 1930. május 29-én Miskolcon tartotta meg ünnepi ülését és ez a tény Miskolc városa szempontjából nagy jelentőséggel bírt, mert ez a statisztika magyarországi művelőit egybefoglaló tudományos társaság ezideig még csak egyetemi városokba látogatott el és Miskolc az első hely, amelyet felkeresett, ami arra vallott, hogy értékelte azt a tudományos munkásságot, melyet a jogakadémia ebben az új kultúrcentrumban kifejtett. A miskolci jogász ifjúság az ünnepi ülésre érkező statisztikusokat már a Tiszai pályaudvaron lelkes fogadtatásban részesítette. Az ünnepi ülésen a jogakadémia nevében dr. Bruckner Győző dékán üdvözölte a tudós társaság elnökét Kenéz Béla ny. minisztert és budapesti egyetemi tanárt és Konkoly Thege Gyula miniszteri tanácsost, a társaság alelnökét. Külön köszöntötte még Kenéz Béla budapesti egyetemi tanárt Schneller Károly jogakadémiai tanár, aki egykor tanítványa volt.

75 Kenéz Béla válaszában kijelentette, hogy a miskolci evangélikus jogakadémia új otthonában igazi kultúrértéket képvisel a csonka Felvidéken, kultúrmisszója közismert és ezért működésében azt zavarni elhibázott kultúrpolitikának, sőt véteknek tartja. íme a budapesti egyetemen a statisztika professzora és volt miniszter ilyen nyilatkozatot tett a kultuszminisztériumtól halálra ítélt jogakadémiáról 1930. május havában. A Magyar Statisztikai Társaság elnökéhez hasonló véleményt nyilvánított a miskolci jogakadémia jelentős kultúrmunkásságáról, egy évvel későbben, 1931. november hó 8-án Miskolcon tartott vándorgyűlésen, a Magyar Történelmi Társulatnak elnöke dr. Domanovszky Sándor budapesti egyetemi professzor.

76 A dékán a jogakadémia nevében köszöntötte a társulatot, s rámutatott azokra a kapcsolatokra, amelyeknél fogva a jogakadémia külön érdeklődéssel tekintett a társulat ezen felolvasó vándorgyűlése elé; tekintettel arra, hogy maga a jogakadémia egy darab múltat jelent a Felvidékről. Rámutatott arra, hogy a jogakadémián a történelmi stúdiumok félévenként rendszeresen előadatnak és a történelmi módszer - a jogtörténetről nem is 75 Miskolci Jogaszélet 1930. évf. 6. sz. és almanach 1929/30. tanévi 29-30.1. 76 Dr. Bruckner Gy. jogakadémiai dékán és a Lévay J. közművelődési egyesület irodalmi szakosztálya elnökének kezdeményezésére jött, hogy Miskolcon felolvasó vándorgyűlést tartson a Magyar Történelmi Társulat. A jogakadémia irányító jellegű kultúrmunkája ezzel a meghívással is kifejezésre jutott. A társulat elfogadta a meghívás tés felkérte a dékánt, aki egyébként is a M. Tört Társ. választmányának tagja volt, a vándorgyűlés előkészítésére. A vándorgyűlés a Zenepalota dísztermében Miskolc város társadalma színe-javának jelenlétében folyt le. Lásd részletes ismertetését a Miskolci Jogászélet 1931. évf. 9-10. sz. 71.1.