Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

érintő sértő rendeletek törvényességét. Mindezek az előadások fokozták a kollégium egykori tanítványainak érdeklődését alma materük iránt és áldozatkészségre biztattak az átmentett főiskola iránt. A fővárosi sajtó a diákszövetség megnyilatkozásairól tudomást vett és a fővárosi lapok hírei letompították a kultuszminisztérium merev, sőt ellenséges magatartását a miskolci jogakadémiával szemben.

66 Bel- és külföldi kapcsolatok kiépítése a jogakadémia megmentése érdekében A kultuszminisztérium jogakadémia-ellenes kultúrpolitikájának egyik nevezetes következménye az volt, hogy a három felekezeti jogakadémia (Miskolc, Kecskemét és Eger) egyre szorosabb kapcsolatba került egymással, hiszen a kultuszminisztérium egyre fokozódó nyomásával szemben sokszor közös védelemre szorult. A felekezeti él közöttük teljesen eltűnt és a kölcsönös tisztelet és megbecsülés alapján a három jogakadémia tanári kara sűrűn kereste fel egymást, vagy Budapesten adtak egymásnak találkozót, a közös védelem megbeszélése céljából. Ezek az összejövetelek mindenképpen nagyon hasznosaknak bizonyultak, mert sokszor egyesült erővel szállhatott szembe a három jogakadémia a létét fenyegető kultuszminiszteri rendeletekkel szemben. Természetes, hogy mindegyik jogakadémia fenntartó hatósága a maga választott és jónak tartott taktikai módszerével igyekezett a sérelmes kormányrendeleteket kivédeni. Legintegránsabb álláspontot foglalt el a miskolci jogakadémia fenntartó hatósága és annak ősi pártfogósága, hiszen legtöbb félteni valója volt éppen az evangélikus egyháznak, mert egyetlen jogi főiskoláját kellett megvédeni. A kecskeméti református jogakadémia megszüntetése esetén ott volt még mindig a debreceni egyetem jogi kara, mely erősen református jellegű volt és azért a református egyház egyes egyházkerületei nem tartották annyira pótolhatatlan veszteségnek, ha a kecskeméti országos és egyetemes jellegű jogi főiskolájuk működése akadályokba ütköznék.

67 Hasonló volt az egri érseki jogakadémia jogi helyzete is, mert megszüntetése esetén a katolikus egyház érdekei nem lettek volna olyan ekkletánsan veszélyben, hiszen a pécsi katolikus jogakadémia összes jogtanárainak átvételével a pécsi egyetem szervezésekor eléggé biztosítva voltak és azon felül a budapesti és szegedi egyetemen az egyházjogi tanszék professzorai csak kánonjogot adtak elő, míg a református és evangélikus egyházjog előadása ezeken az egyetemeken egyáltalában nem történt. Miskolci Jogászélet 1931. évf. 72. p. Gróf Klebelsberg K. miniszternek jogakadémia-ellenes kultúrpolitikájának exponált hívei voltak a IV. egyetemi ügyosztályban Nagy Árpád ügyosztályfönök, Németh Antal miniszteri tanácsos és Magyary Zoltán osztálytanácsos. Az alkalmi összejövetelekből kifejlődtek utóbb a három jogakadémia ifjúságának évente megtartott atlétikai sportversenyek, amelyeken azután rendszerint az összes jogtanárok jelentek meg és hasznos eszmecserét folytattak jogakadémiai kérdésekben. Egyes ref. egyházkerületek nem fizették be a rájuk kirótt kvótát a kecskeméti jogakadémia pénztárába, mikor az államsegély megvonatott. 1.16