Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

mely 1935. május 11-én 1146,50 pengőt tett és még nem érte el a tervezett 2000 pengő alapítványi összeget, továbbra is az eperjesi diákszövetség kezelésében maradt.

58 Az eperjesi kollégium diákszövetség tehát mindenképpen méltóan vette ki részét a Miskolcra átmentett főiskola további fenntartásáért folyó kemény küzdelemben és így annak elnöksége nem hiába fáradozott,

59 hanem érdemes munkát végzett. A jogakadémia tanári kara értékelte az eperjesi kollégiumi diákszövetség nagyszabású társadalmi tevékenységét és igyekezett teljes erővel annak nemes célját és törekvéseit a maga részéről előmozdítani. A dékán ismételten írt cikkeket a diákszövetség feladatairól,

60 és igyekezett az új intézményt népszerűsíteni. „Szózat az eperjesi kollégium diákszövetség tagjaihoz" c. cikke következtében a diákszövetség a „Miskolci Jogászélet" c. folyóiratot a szövetség hivatalos lapjává tette, melyben a szövetség közgyűléseiről szóló ismertetések részletesen jelentek meg és azonfelül a szövetség vonatkozó híranyaga is rendszerint e folyóiratban látott napvilágot. A jogakadémia évente kiadott almanachjai is megemlékeztek mindig az eperjesi kollégiumi diákszövetségnek minden megmozdulásáról. Az eperjesi kollégiumi diákszövetség minden közgyűlése minden alkalommal egy-egy dokumentális megnyilatkozást tett az ősi kollégium és annak átmentett jogakadémiájának jelentőségéről és a nemes hagyományok ápolásáról. E tekintetben elsősorban dr. Papp József elnök megnyitói valóságos manifesztációszerű megnyilatkozások voltak.

61 Magócsy-Dietz Sándor egyetemi tanár nagy lelkesedéssel az eperjesi kollégium nagy tanárainak emlékezetét újította meg Kundrák- és Herfurthról szóló előadásaiban és módot talált arra, hogy a miskolci jogtanárok tudományos működése előtt is meghajtsa az elismerés zászlaját.

62 A miskolci jogtanárok is siettek a szövetség céljait előmozdítani és ennek érdekében előadást tartott ilyen diákszövetségi összejöveteleken a dékán, Zsedényi Béla dr. és Szontagh Vilmos dr. Az előbbi vetített képekkel kísért előadást tartott Budapesten Eperjes m. kir. város műemlékeiről és a kollégium összes intézményeiről.

63 Zsedényi Béla dr. a kollégium jogi személyiségét és a nemzetközi jog szempontjából annak sorsát tárta fel meglepő és értékes fejtegetésében.

64 Szontagh Vilmos dr. a kollégium fennállásának 400 éves évfordulója alkalmával összefoglalta annak nagy múltját és az 1790: XVT. tc. 5. §-a alapján vitatta a kultuszminiszter jogakadémiát 58 Almanach 1934/35. 44.1. 59 Az elnökség a diákszövetség megalakulása óta a következő tisztikarból állott: elnök: Papp József udvari tanácsos, felsőházi tag, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke; ügyvezető elnök: dr. Bruckner Győző jogakadémiai dékán; alelnökök: Paulik János egyházker. főjegyző, Balló Rudolf ny. kerületi rendőrfőkapitány, Gerhardt Béla tank. főigazgató, Sichermann B. udvr. tanácsos, Ált. Hitelbank igazgatója, Horvay Sándor főtitkár (Miskolci Jogászélet 1926. évf. 11. sz. 129.) 60 Részint a miskolci Jogászéletben, részint a fővárosi napilapokban, különösen a Budapesti Hírlapban. 61 Lásd a Miskolci Jogászélet és almanachok egyes évfolyamaiban az eperjesi kollégium diákszövetség közgyűléseiről szóló beszámolókat. Lásd különösen 1926/27. Almanachot. 62 Almanach 1933/34. 36. 1. és Miskolci Jogászélet 1934-ben. 63 Miskolci Jogászélet 1928. évf. 6. sz. és Almanach 1927/28. 25. p. 64 Miskolci Jogászélet 1933. 13. p. Almanach 1932/33. 41. p.