Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

törvényhatóság, amennyiben a küldöttségek közbenjárása eredménytelen volna, írjon fel a kultuszminiszterhez. Ezután Lichtenstein László felsőházi tag szólalt fel, s beszédében a miskolci jogakadémiát illetőleg megemlítette, hogy a tanszabadságot és a szerzett jogokat csorbítja meg a kultuszminiszter, amikor a jogakadémiák elsorvasztására törekszik. „Amennyire nem közömbös ez az egyházra, éppen annyiban érinti a város érdekeit." Indítványozta, hogy a városi törvényhatóság a miskolci jogakadémia mindennemű megcsonkítása ellen tiltakozva már most írjon fel a kultuszminiszternek s egyszersmind adjon esélyt a közbenjáró küldöttség kérésének. Miskolc thjf. város törvényhatósági bizottsági ülésének határozata alapján a feliratot 1927. október hó 13-án terjesztette fel a polgármesteri hivatal a kultuszminiszterhez.

28 A felterjesztés nagyon részletesen mutatott rá arra, „hogy a miskolci jogakadémia tervezett lezsugorítása és megszüntetése a város kulturális és közgazdasági életében oly nagy károkat okoz, melyeknek következményei ma, amikor Miskolc város Csonka-Magyarország északi részének végvára, kiszámíthatatlanok és azzal a súlyos következménnyel jár, hogy a város, amelynek fejlődő és lüktető jellege nem nélkülözheti azokat az előnyöket, amelyeket a jogakadémia a maga intézményesen felépített tudományos felkészültségével nyújt, ezen intézmény híjával korántsem bír megfelelni azoknak a feladatoknak, amelyeket ma a várostól és annak közönségeitől a haladó élet megkövetel". A felterjesztés nagyon alaposan taglalta továbbá azokat a várospolitikai, közgazdasági és főleg kulturális hátrányokat, amelyek a jogakadémia megszüntetése esetén a városra szakadnának. Elkeseredéssel hangoztatta, hogy a városnak eddig egy főiskola elnyeréséért folytatott küzdelmei és törekvései mindig meghiúsultak, s most, hogy a város közönsége a végzet szomorú intézkedése folytán úgyszólván véletlenségből főiskolához jutott, a maga részéről megtett mindent, hogy a jogakadémia itt tartózkodásának alapjait megkönnyítse és azért a kultuszminiszternek a jogakadémia elsorvasztására irányuló tervét felette káros, sőt veszélyesnek tartja. „Hiszen a jogakadémia tanári kara teljesen feladata magaslatán állva beleékelődött városunk kulturális életébe, a tanári kar tagjait minden irodalmi és kulturális megmozdulásokban ott látjuk. Vezetői és irányítói szakkérdésekben a miskolci jogásztársadalomnak, a szabadegyetemek kivétel nélküli előadótanárai is, így oly nagy jelentőségű kiütúrmunkát végeznek, amelynek a lesorvasztása végzetes kihatással lenne városunkra és főleg arra a mélyszántású kulturális tevékenységre, amelynek kiépítésében a jogakadémia a maga szervezetével és tanári karával ily nagymértékben segítségünkre van." „Nem szalaszthatjuk el - mondja végül a felterjesztés - felemlíteni azt a körülményt sem, hogy a jogakadémia a maga tanári karával, hallgatóságával közgazdasági életünknek is jelentős tényezője. A hallgatóság százai lakásélelmezés révén ki28 Egyetemes evangélikus egyház 1927. okt. 27. közgyűlés jkkv. 11. pont.