Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

egészítő részét képezik városunk gazdasági életének, amelynek a megszüntetése je­lentős kárt okozna azoknak, akik e címen gazdasági kapcsolatokat teremtettek a jog­akadémiával, illetve annak hallgatóival." 29 Mindezekből látható, hogy Miskolc thjf. város állásfoglalása a jogakadémia érdekében nagyon komoly és figyelmetkeltő manifesztáció számba ment. Az ősi pártfogóság állásfoglalása Az egyetemes közgyűlésen hozott határozat értelmében az elnökség felterjesz­tést intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez elsősorban az alacsony létszá­mot megállapító miniszteri rendelet hatályon kívül helyezése iránt, mivel az a rende­let alaki törvénysértést is tartalmazott. Ugyanilyen felterjesztéssel fordult az egyete­mes egyház közgyűlésének elnöksége a m. kir. miniszterelnök útján a kormányhoz is. Báró Radvánszky Albert egyetemes egyház- és iskolafelügyelő közvetlen személyes tárgyalásokba is bocsátkozott gróf Bethlen István miniszterelnökkel és gróf Klebelszberg Kúnó vallás- és közoktatásügyi miniszterrel. 1928. február hó 5­én, majd február 17-én és utóbb március hó 16-iki beható tárgyalásairól beszámolt az egyetemes egyházfelügyelő, a Budapestre összehívott ama bizottságnak, melyet az egyetemes közgyűlés a jogakadémia kérdésének állandó figyelemmel kísérésére ki­küldött. 30 A kultuszminiszter már nem a jogakadémia végleges megszüntetését követelte a fenntartó hatóságtól, hanem csak ideiglenes szüneteltetésének a kimondását kérte és ennek ellenében nevezetes kárpótlást helyezett az egyetemes egyháznak kilátásba. A miniszter a szüneteltetési határozat kimondása esetén kilátásba helyezte, hogy a jogakadémia tanárainak méltó elhelyezéséről gondoskodik és pedig néhánynak egye­temi tanszéket biztosítana, a többi jogtanárnak az igazságügy, közigazgatási pályán való elhelyezkedését hathatósan fogja támogatni és előmozdítani. Az egyháznak pe­dig a jogakadémia elvesztése fejében megfelelő és kielégítő rekompenzációt nyújta­na: nevezetesen a soproni egyetemi evangélikus teológiai fakultáson egy önálló evangélikus egyházjogi tanszéket, Budapesten a régóta óhajtott evangélikus lelkész­képző szeminárium felállítását és fenntartási költségei biztosítását, azonfelül a mis­kolci evangélikus tanítóképző internátusának felépítését és felszerelését. A miniszter a tárgyalások folyamán megemlítette, hogy rekompenzációs elgondolásait még nem tekinti lezártnak, hanem az egyház illetékes tényezőinek hozzászólását is készsége­sen elvárja és lehetőleg teljesíteni hajlandó. 31 A bizottság meglepetéssel értesült a miniszter konciliáns és új álláspontjáról és ez a tény hosszas vitára adott alkalmat, de a bizottság nem látta eléggé biztosítottnak a miniszter kárpótlási felajánlásának ga­29 „Állásfoglalás"-ban a 18-21.1. 30 Egyetemes levéltár. A bizottsági ülésen személyesen is részt vettem. 31 Egyetemes evangélikus levéltár. Saját feljegyzéseim a bizottsági ülés lefolyásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents