Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

újabb megszorítása ellen, mert az sérti 1791: XXVI. tc.-ben biztosított iskola­fenntartási jogunkat. 25 Ezen nagyhorderejű felszólások után Kaas Albert báró kívánatosnak tartja, hogy gondoskodás történjen arról, hogy a közvélemény az elhangzott felszólalások­ról híven és kimerítően tájékoztassák. 26 Végül Zelenka Lajos dr. tiszai egyházkerületi felügyelő, mint a jogakadémia fenntartó hatóságának egyik tagja, megköszönte a történelmi időkhöz méltó és hatá­rozott felszólalásokat és örömének adott kifejezést, hogy mind a négy egyházkerület felfogása és álláspontja egyértelmű volt. „Nehéz időket élünk, együttes erővel to­vábbra is résen kell lennünk." 27 Radvánszky Albert báró egyházi és iskolafelügyelő nagy tapsvihar és éljenzés közepette kijelentette, hogy az előadói javaslatot a magyarhoni evangélikus egyete­mes egyház közgyűlése nagy lelkesedéssel egyhangúlag magáévá tette és határozottá emelte. Miskolc thjf. város állásfoglalása A kultuszkormánynak jogakadémia-ellenes kultúrpolitikája közelről érintette Miskolc thjf. város közönségét is, mert új kultúrotthont adott a hontalanná vált eperjesi jogakadémiának és tetemes városi segélyben részesítette és azért nem néz­hette közönyösen, mint sorvasztja azt a kultuszminiszter egyre újabb és újabb rende­letekkel, amelyek alkalmasak voltak a jogakadémia életerejének alasására. A jog­akadémia elsorvasztása és tervbe vett megszüntetése ellen felemelte tiltakozó szavát Miskolc thjf. város törvényhatósági bizottsága 1927. szeptember hó 29-én tartott közgyűlésén. A közgyűlésen Hodobay Sándor dr. Miskolc thjf. város polgármestere szólalt fel először ebben a tárgyban, összehasonlítva Miskolc kultúrtörekvéseit Pécs, Sze­ged és Debrecen kultúrtörekvéseivel, a következőket mondotta: „Míg ezeknek a vá­rosoknak a kultuszminiszter nyúlt a hónuk alá, addig mi elmondhatjuk, hogy min­dent tisztán magunk szereztünk és magunk erejéből alkottunk." Előadta továbbá, hogy a kultuszminiszter nem fogja ugyan a jogakadémiákat törvényileg megszüntetni, de azzal, hogy a hallgatók létszámát a legminimálisabbra csökkenti, elsorvasztja azokat. „Ha nem változik meg a kormány álláspontja, sajnos, rövid időn belül bekövetkezik a jogakadémiák elsorvadása." Indítványozta, hogy a 25 Duszik L. beszédének egész szövegét lásd uo. 15-16.1. 26 Kaas A. br. azért szólalt fel, mert a prot. sajtóiroda képviselője nem voltjelen a felszólalások alatt. Célszerűnek láttam azért, hogy az egyetemes közgyűlésen elhangzott beszédeket összegyűjtve ezer példányban kinyomassam és széles körben terjesszem. „A magyarhoni és egyetemes egyház és Miskolc thjf. város közönségének állásfog­lalása a miskolci (eperjesi) evangélikus jogakadémia létkérdésében"c. 1927. 1-21.1.. 27 Uo. 16-17.1.

Next

/
Thumbnails
Contents