Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

említett rendelkezésének hatályon kívül helyezése iránt, ugyanily felterjesztéssel fordul a m. kir. miniszterelnök útján a kormányhoz is. S mindaddig még ez a kérdés egyházunk iskola-fenntartási jogát érvényrejuttató megoldáshoz jut, teljes erkölcsi erejével támogatja a tiszai evangélikus egyházkerületet a miskolci evangélikus jogakadémia fenntartását célzó küzdelmében, - s egyben ennek a kérdésnek állandó figyelemmel kisérése, s esetleg szükségessé válható sürgős tárgyalások lefolytatásában való közreműködése céljából az egyetemes felügyelő úr elnöklete alatt bizottságot küld ki, s annak tagjaivá Geduly Henrik, Raffay Sándor, Kapi Béla és Kiss István püspököket, Zelenka Lajos, Bruckner Győző, Lichtenstein László, MágócsyDietz Sándor, Rázsó Lajos és Dr. Szelényi Aladárt választja meg". Elsőnek dr. Geduly Henrik püspök szólt hozzá a határozati javaslathoz, és rámutatott arra, hogy az 1790-91. évi XXVI. tc. örök időkre biztosította az evangélikus egyház iskola-fenntartási jogát és a sérelmezett kultuszminiszteri rendeletekben a jog veszedelmét látjuk. Történelmi súlyú felelősségének tudatában emelte fel tiltakozását már a tiszai egyházkerület közgyűlése a sérelmes rendeletekkel szemben, melyek törvénybe és királyi rendeletbe ütköznek. E rendeletek gyakorlatilag végeredményben a jogakadémiára megsemmisítő halálos csapást mérnek. Részletesen kifejtette a püspök még az irredenta szempontot is, hogy mily lesújtó hatással lesz e főiskola feladása a Felvidék magyarságára nézve, hiszen a jogakadémia még ma is a felvidéki magyarságnak egyik fenntartó oszlopa, „Vérrel és áldozattal kivívott jogainkból mit sem engedhetünk".

19 Geduly Henrik püspök után dr. Zsigmondy Jenő bányakerületi felügyelő és felsőházi tag támogatta meleg hozzászólásával a közgyűlés elé terjesztett javaslatot. Szerinte a kultuszminiszternek első és legfőbb feladata, hogy a kulturális intézetek fennállását és fejlődését nemcsak ne akadályozza, hanem épp ellenkezőleg, saját hatáskörében is előmozdítsa és azért érthetetlen, hogy ilyen végzetes rendeleteket bocsásson ki. Annál kevésbé érti a miniszter ténykedését, mert a miskolci evangélikus jogakadémia magas színvonalon álló főiskola, melynek tanári kara a jog és tudomány terén nagy sikert és eredményt ért el. Súllyal és nyomatékkal kell a kibocsátott rendeletek tarthatatlanságára rámutatni és azért a miniszterhez intézendő felterjesztésben tiltakozásunknak a leghatározottabb formában kell kifejezést adnunk.

20 Zsigmond J. után dr. Kapi Béla dunántúli püspök hathatóan támogatta a határozati javaslat elfogadását. A dunántúli egyházkerület teljesen szolidáris a tiszai egyházkerület felfogásával és meggyőződéssel áll a veszélyeztetett jogakadémia mellé. Sérelmet lát abban, hogy a törvény jogán létesült jogakadémia fennmaradását s eddigi keretei között való életműködését miniszteri rendelkezések veszélyeztetik. „A jogakadémia a történelem folyamán kialakult egyházunk sajátos szellemével gazdagított kultúrintézmény." E kultúrintézmény megszűnése avagy meggyengülése 19 Geduly H. püspök felszólalását egész terjedelemben közöltem az „Állásfoglalás" i. m. 7-9.1. Jl lásd Zsigmondy Z. felszólalását egész terjedelemben az „Állásfoglalás"-ban 9-10. I.