Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

egyházi és nemzeti veszteséget jelent. Részletesen rámutatott Kapi püspök arra is, hogy az érdekelt egyházak közül az evangélikus egyház érezné legfájdalmasabban jogakadémiájának megszűnését. Az egyetem jogi fakultásain nem számithatna egyházunk megfelelő képviseltetésre. „A jogakadémiák nemcsak kiváló jogásznemzedéket neveltek, hanem egyszersmind az egyetemek jogi fakultásához vezető lépcsőfokok is voltak." Végül utal Kapi püspök arra is, „hogy a miskolci jogakadémia értékes és becsületes tudományos munkálkodást folytat. A jogakadémia tanári karának tudományos működése széles sugarú, produktív és gazdag értékű, úgy hogy az nemcsak egy jogakadémiának, de bármely egyetem jogi fakultásának is becsületére válhatna.

21 A bányakerület állásfoglalását e kérdésben dr. Raffay Sándor püspök foglalta össze és rámutatott arra, hogy „az eperjesi-miskolci jogakadémia ügye mai formájában már túlnőtt a saját illetékes kerülete határain és mindnyájunk lelkét terhelő egyetemes üggyé vált." Szerinte az eperjesi kollégium jogakadémiájának léte vagy nemléte ma sokkalta fontosabb egyetemes egyházunkra nézve, mint a múltban bármikor is volt. Meggyőződéssel és kemény szavakkal támadja a kultuszminisztériumot, hogy az ősi tisztes intézet élete ellen tör. „Ezen a téren lemondással mindenki könnyebben hozhat áldozatot, mint éppen az evangélikus egyház. Nemcsak azért, mert ez az egyetlen főiskolánk, hanem különösen azért, mert ez az egyetlen főiskola, mely a mi jogtudósainknak elhelyezkedést és a teljes kiképzésre lehetőségét ad. Nekünk a miskolci jogakadémiára nem a hallgatók, hanem a tanárok miatt van szükségünk." A bányai egyházkerület már azért is siet a miskolci jogakadémia védelmére, mert „a kultuszminiszternek a miskolci jogakadémia visszafejlesztésére és megszüntetésére célzó törekvése az evangélikus egyház törvényekben biztosított ama jogát teszi kérdésessé, sőt értéktelenné, amelyről lemondanunk semmiképpen sem szabad. Egyházunk joga, hogy bármilyen fokú tanintézetet állíthat és fenntarthat. Erről a jogról lemondani nemcsak egyházunk, hanem az állam ellen való bűn volna." Raffay találóan rámutat még arra is, félő, hogy a miskolci jogakadémia megszüntetése csak az első lépés kulturális birtokállományunk meggyöngítésére, mert sokszor a felekezeti egyoldalúságtól még a minisztérium sem tudja magát mentesíteni. „Én elvi okokból is - hangoztatta Raffay püspök nyomatékosan - de a kísérlet végzetesen veszedelmes és következményeiben teljesen kiszámíthatatlan volta miatt is a bányai egyházkerület nevében óvást emelek az eperjesi-miskolci jogakadémia feladása ellen, s autonómiánk és kulturális birtokállományunk megvédelmezése érdekében az egyetemes közgyűlést a leghatározottabb tiltakozásra kérem."

22 Felszólalt az egyetemes közgyűlésen Kiss István a dunáninneni egyházkerület püspöke is,

23 hogy egyházkerületének állásfoglalása is kifejezésre jusson, Kiss püs21 Kapi B. püspök felszólalását lásd egész terjedelemben „Állásfoglalás" 10-11.1. 22 Raffay Sándor püspök felszólalását egészen közöltem az „Állásfoglalás"-ban 11-13.1. 23 Uo. 13-14.1. közöltem egész terjedelemben Kiss István püspök felszólalását is.