Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

16. fejezet A MISKOLCI ASZTALOSCÉH TÖRTÉNETE

1846-ban a céhbiztos Herke Miklós úr. A március 23-iki vármegyegyűlés alkalmával hozatott a következő határozat: a céh a megtakarított és őrizetében lé­vő 200 vfrt.-ot akként kívánja állandóan gyarapítani, hogy a mesterek a műhe­lyükben alkalmazott segédek után 6-6 krajcárt kötelesek fizetni, mindaddig, míg az összegyűjtött tőkéből az elnyomorodottak részére ágyalapítványok létesíthetők lesznek, Egerben az Irgalmasoknál, vagy itt. Június 15-én Kukutyák György jó magaviseletű asztalos segédmester kórházi gondozásához 25 vfrt-tal járult hozzá a céh. Ugyané gyűlésen az Országos Iparegyesület tagjául a céh belépett. 1847­ben az évi közgyűlés leszállította a céh elöljáróságainak tiszteletdíjait, mert a se­gélyezési adakozások igen tetemesen megnövekedtek. A március 20-iki gyűlésen hozottak értelmében a céhtagok temetési segélye, úgy a tagok, mint nejeik részére 10-10 vfrt, gyermek után 2 vfrt lett, továbbá, hogy az olyan céhtagok, akik a te­metésen meg nem jelennek 30 vkr helyeit ezentúl 20 pengökrajcárt lesznek kötele­sek fizetni (ld. articulus 38. cikk). 1847. június 7-én remekelés mellett céhtagul felvétetett Sir Ferdinánd üvegesmester, valamint Czibula Boldizsár üvegcsmester. 1849-ben a muszkák által felgyújtott és leégett Losonc város károsult asztalosai­nak 25 vfrt szavaztatott meg. Ez évben a kontárok megrendszabályozására a vá­ros föbírájának, ttes Kun István úrnak 10 vfrt utaltatott ki, a sárospataki Kollégi­umnak pedig 20 vfrt adományoztatott. Az 1850. év január 14-iki évi gyűlés alkalmával kegyeletes szavakba fog­lalta a jegyzőkönyv' a céh 50 éves fennállásának megemlékezését, feljegyezte to­vábbá névszerinti megnevezéssel a 31 helybeli tagot. Sajnos, hogy az élő özvegy mesternékről nem lett említést, valamint az is sajnos, hogy a lemdmesterekröl sem emlékezett meg, holott ezeknek a száma a helybeli tagok számát jóval meghaladta. Ez ülés alkalmával határoztatott, hogy az eddig vállóértékbcn fizetett ille­ték ugyanolyan pengőértékíí pénzben fizettessék. A június 3-án megtartott évnegyedes gyűlésen a kontárok korlátlan szapo­rodása szóbahozatott. Július 2-án a losonci megégett asztalosok részére ismét 10 pfrt adatott. Október 28-án Hajnalkövi József úr lett az új céhbiztos. Az 1851. január 13-iki építőszék, illetve közgyűlés határozatikig kimondta azt, hogy olyan legény, ki mesterétől pénzclőleget vett, azt csak bedolgozással, de nem visszafizetéssel egyenlítheti ki. Ugyanez alkalommal az a panasz tétetett egy céhtag ellen, hogy ő az articulus X.§-ának kikerülésével alkalmazott legényeket. A panaszlott azzal védekezett, hogy ő az articulusok paragrafusait nem ismerte. A céhgyűlés ennél­fogva eltekintett a megbírságolástól. A legényektől és a mesterektől elhelyezési díj fejében fizetett 6-6 váltókrajcárokból összegyűlt 80 pforint a legények kórházi alapjához rendeltetett. 1851-ben a csász. kir. helytartótanács állal Éles János úr céhbiztosul ne­veztetett ki, ezen változásról azért teszek említést, mert a céh fennállásának idejé­től a magisztrátus ajánlása folytán a vármegye nevezte ki a céhbiztosokat. A

Next

/
Thumbnails
Contents