Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

16. fejezet A MISKOLCI ASZTALOSCÉH TÖRTÉNETE

szítésétől felmentetett, de remekét rendesen bemutatta. 1841-ben a céhládában őrizett tőkéből 400 vfrt-ot 12 céhtag kölcsönképpen, egymásért jótáll va vett fel. 1842-től Kun Miklós úr lett a céh biztosa. Ugyanezen ülés alkalmával ha­tározatilag mondta ki a céh, hogy az inasok vasárnapi iskolájára, valamint a kór­házban fekvőknek gyámolítására segéllyel fog járulni, ez alkalommal 15 vfrt-ot ad. Csorba István céhtag legényének segítésére 10 vft adatott. A fent említett köl­csönt élvezők közül Dési Mátyásnak nyomorúságos helyztére nézve az adósság közmegegyezéssel elengedtetett. Ez évben volt 4 miskolci céhnek abbeli kérelme, hogy az azon mesterségeken levő beteg legényeket az asztalos céh fogadja be kór­házába. Ez a kérés bizottság által intéztetett el. Az erre következő negyedévi gyűlésen megállapodott a céh abban, hogy a fent említett kérésnek készséggel tesz eleget, ha és az esetben, ha a kérelmező céhek teljesen felszerelt ágyát az asztalo­sok kórházába beállítanák. Ugyanezen ülésből kifolyólag elhatározta a céh, hogy a nemes városhoz kérvényt terjeszt be aziránt, hogy hatóságilag szüntessék meg a házról-házra való koldulás, mely kedvező esetben a céh évi járulékot fizetni haj­landó lenne. A város világításának szükségleteire, a lámpák felállítására 20 vfrt­ot, a házról-házra koldulás eltörlésére 12 vfrt 30 kr-t fizetett a céh. Megclc Kár­oly üveges mester remeke kifogás nélkül elfogadtatott. Az 1843-ban, július 19-én dühöngött pusztító nagy tűz alkalmával a céh 10 tagjának vagyona áldozatul esett, evégett az augusztus 12-én tartott gyűlés a károsultak részére 150 vfrt-ot állapított meg, s azt ki is fizette. Ugyanez évben fi­zetett a céh Sebe József központi főszolgabírónak, valamint Vadnay Pál esküdt­nek a céh jegyzőkönyvcinek átvizsgálásáért 32 vfrt és 30 kr-t. A céh irományai és levéltára rendben találtatott. Ez évben alakult meg az asztalos céh tagjainak desz­kát beszerző szövetkezete, amelyre 389 vfrt 48 kr adatolt össsze, a raktárhelyiség bére és tűz elleni biztosítási díja 21 vfrt volt. 1844-ben tettes Kóródi Ferenc lett a céh biztosa. A céh az előző évi nagy tűvész nyomorúságának enyhítésére kérő levéllel fordult a hazában működő aszta­los céhekhez, melynek eredménye az lett, hogy 15 céhtől összesen 373 vfrt 10 kr folyt be, mely összeg a miskolci károsult asztalos mesterek között a szenvedett kár arányához mérten lett szétosztva. A június 13. céhgyűlés alkalmával hozatott azon határozat, hogy ezentúl a vásározó asztalos mesterek eselről-estcre sorshú­zás után foglalhatják el helyüket. Egyszer és mindenkorra érvényben hagyatott a céh abbeli rendelkezése, hogy a céhtag temetésérc 20 vfrt, nő részérc 10 vfrt és gyermek részére 5 vfrt fizettessék ki a pénztárból. Czibula József üvegcsmester a céh tagjául felvétetett. 1845. febr. 4-én, az évi közgyűlés előtt felolvastatott a nagyméltóságú Helytartótanács leiratában foglalt azon kérdése, hajlandó-e a céh izraelita asztalosokat tagjai közé befogadni? A közgyűlés szíves készséggel helyt adott a kérésnek, csak azt kötöltc ki, hogy a felvételt kérő, a keresztény céhtagok­hoz hasonlóan, a privilégiumokban megszabott feltételekre kötelezhető legyen, s így különbség ne tétessék keresztény és zsidó közölt. A felállított kórház bútoraira 15 vfrt. adatott.

Next

/
Thumbnails
Contents