Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

16. fejezet A MISKOLCI ASZTALOSCÉH TÖRTÉNETE

hály remek nélkül vétetett fel tagul, a remckelcs megváltásául 95 váltóforintot fizetett és meghiteltetett. Az előbbiek szerint az asztalos céh már rendes kerékvágásba jutván folytatta működését a következőképpen: bírálta a Vila Mihály által remeknek készült berakott munkájú íróasztalt (1801, jún. 19.), A létesítendő országos siket-néma intézetre 1802. jún. 4-én 4 forintot adományozott; s ugyanaz évben adott a debreceni tűzkárosultak részére 12 vforintot.

10 1803-ban készíttetett a céh saját költségén 4 vízipuskát, s azokat 4 céhbeli mesternél közhasználatra el is osztotta. 1803ban nagybátyám Pfliegler Károly vétetett fel a céhbe elsőnek, mint landmesíer. 1806-ban nyomatta a céh legelőször a tanuló bizonyítványoknak űrlapjait; a tanulólevelek Miskolc város látképével voltak ellátva. 1810-ben érkezett a céhhez csoltói Ragályi István vicispán úr

11 azon kérő levele, hogy adjon a céh az ország szükségleteire némely adományt; a céh készségcsen adott 40 vforintot; ugyanez ülés alkalmával hozatott azon határozat, hogy előkelő családok valamely tagjának temetésére felkéretik a céh megjelenésre, és esetről-esetre a megjelenésért bizonyos díjat szabhat meg. Ez évben a helybeli róm. kat. plébániatemplom díszítésére 10 vforint adományoztatott. 1811-ben elhatározta a céh, hogy az ezután felszabaduló inasok remeket készíteni tartoznak, anélkül fel nem szabadíthatnak. 1821-ben Szabó Mihály céglagul vétetett fel, remekül világgolyóbist {glóbuszt) készített és mutatott be. 1823-ban érkeztek meg a díszesen kiállított céh alapokmányok, megfelelően megpecsételve és külön tokban a latin szövegű privilégium díszes példánya. Ugyanez évben a kiállítási költségek és az illetékek összege 902 vforint 5 vkrajcár volt. 1823-ban az egyik közgyűlés megállapodott abban, hogy amely mester évi tagdíját nem fizeti rendesen, annak legény nem utaltathatik át. Elhatároztatott, hogy a céhbiztosnak nemz. Szalay Antal orr-prókátornak

12 5 évre eső diurnum hátralék kiegyenlítésére 20 vforint fizettessék ki. Kiutaltatott a vármegyének az articulusok publikáltatásáért 10 vfrt, a 200 drb vándorkönyvért 30 vfrt és végre ugyanazon könyvek megpccsételéséért a nemes magisztrális úrnak 40 vfrt. 1824-ben a koldulást megszüntető alap javára adatott 5 vfrt. 1825. évben két tűzkárosultnak 20-20 vfrt fizettetett. 1826. évi gyűlések határozatai: minden céhtag szüleinek halála esetén a céhmesterck díjtalanul megjelenni kötelesek. A januári közgyűlés a következő tiszteletdíjakat állapította meg: íocéhmesternek 30 vfrt, kiscéhmesternek 15 vfrt, I-ső és Il-ik nótáriusnak per 10 vfrt-tal 20 vfrt, harmadik nótáriusnak 5 vfrt. A céh árulóhelyénck kicszközléséért tettes

12 Derekasi úrnak diszkrecionális költség

14 12 vfrt 30 kr. Ügyvédi díjként egy folyamodványért 10 vfrt, a sátoraljaújhelyi vásárhelyért 14 vfrt utaltatott ki. A céh közbenjárására egy rossz magaviseletű asztalossegéd a vásárból kiutasíttatott. 1827-ben egy úrileány temetésén való megjelenésért a taksa 15 vfrt. Tettes Bakos György comissárius úr 5 évi diurnuma 20 vfrt, 1828. évben Bökönyi Lajos rajzmester útiköltségére Bécsből 20 vfrt volt. Az asztalosok rajziskolája tanhelyiségének berendezési költségére 100 vfrt, Bökönyi Lajos rajztanár évi fizetésére 50 vfrt volt a kiadás, a rajzteremfelszerelési asztalosmunkákat a céhbeli mesterek díjtala-