Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

9. fejezet AZ ABSZOLUTIZMUS VÉGE. ÚJ ÉRA KEZDETE ÉS AZ ALKOTMÁNY HAJNALHASADÁSA. AZ ABSZOLÚT KORMÁNYZATNAK MEDDŐSÉGE!

9. fejezet AZ ABSZOLUTIZMUS VÉGE. ÚJ ÉRA KEZDETE ÉS AZ ALKOTMÁNY HA JNALII AS A DÁSA. AZ ABSZOLÚT KORMÁNYZATNAK MEDDŐSÉGE! A ruházatnak nemzetivé tétele. Októberi alkotmány kihirdetése és annak hatása. Kétfejű sasok lerepülése és fáklyásmenet. Főispán bevonulása. Megyei és városi tisztviselők választása. Városbíró választás. Abszolutizmus korszakának rehabilitálása. Palóczy László halálozása és temetése. Báró Fejérváry katonai parancsnok Miskolcon. Megszűnt az abszolutizmus. Kezdődött az új éra. A várvavárt és óhajtott azon állapot, hogy az abszolút kormány mégiscsak bele fog unni az erőszakoskodásba, s ereje megtörik a magyar nemzet erős ellenállásán, bekövetkezett. A magyar szabadságharc letörése utáni évtized minden vonatkozásban meddőnek és eredménytelennek bizonyult. Eltekintve az irodalom és szépművészet fejlődésétől, sem közgazdasági, sem pénzügyi vívmányokat felmutatni nem tudott. Csak hamu volt az, amely azt a parazsat, mi a nemzet öserejében rejlett, letakarta ugyan, de végleg elfojtani nem tudta. Állításomra bizonyság az, hogy 1859-ben Pesten néhány fiatal embernek magyar ruhában való megjelenése az utcán, elég volt ahhoz, hogy azután egypár hónapra, az egész nemzet intelligenciája, férfiak és nők egyaránt, mind az utcán, mind más nyilvános helyen magyarruhában jelenjék meg. A kócsagtollas kucsmától kezdve a lábbeliig zsinóros és sujtásos volt minden ruhadarab a férfiakon. Az asszonyok magyar főkötőben, a hajadonok díszes pártában, mert a pamclla és bidermeier kalapok

1 egykettőre a sutba kerültek. A szép gömbölyű karokat ingváll födte. A derekakat zsinóros, pitykés pruszlik szorítá össze, s válltól a szoknya aljáig különböző színű prémes poszlóvagy bársonybunda, mente egészítette ki az öltözetet. De bármennyire szép és festői volt is e viselet, hibája volt, hogy változatosságánál fogva igen költségesnek bizonyult, hiánya pedig, hogy politikai okok miatt a fő magyarvonalkozású jelleg és szín, a nemzeti színszalag, vagy kokárda látható nem volt sehol. Szerencsés véletlennek lehet mondani azon körülményt, hogy az 1860. októberi alkotmány kihirdetését a közönség magyar nemzeti viseletben hallgatta. A nemzet ap-