Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)
8. fejezet A MÚLT SZÁZADBAN FORGALOMBAN LEVŐ PÉNZÉRTÉKEK, AZOK ELNEVEZÉSE, ANYAGA, VISZONYÍTVA A TERMÉNYEKHEZ, ÉLELMISZEREKHEZ ÉS MUNKABÉREKHEZ
Ugyancsak az élelmes pénzes emberek a magyar bankókat odavitlék, ahol még magyar sereg és magyar közigazgatás működött, s ott összevásároltak magyar bankók ellenében mindent, ami csak kapható volt, légyen az marha, búza vagy bármi más. Erről nem óhajtok többet papírra tenni, csak azt jegyzem még meg, hogy a magyar kormány réz váltópénzt is veretett, de csak pengőforint számításul 3-2 és 1 krajcárosokat. 1849. augusztus havában sajnos véget éit a magyar szabadságharc. Az új államhatalom követelte mindenkitől a kezénél lévő magyar állambankókat és elismervényt is adott arról, akik e rendeletnek eleget tettek. A szép magyar bankópénz martaléka lett a lángoknak, füstjébe elegyedett sok család reményének füstje is. A hullatott könnyek árja elolthatta volna a bankók lángtüzét, csakhogy azok a könnyek bezárt ajtók mögött voltak kénytelenek elfolyni. Megmaradt tehát, mint pénzforgalmi eszköz az osztrák nemzeti banknak minden papírpénzjegye, t.i. a 100-10-5-2 és I forintos, továbbá a 30-10-6 és háromkrajcáros papír váltópénz is, de mindez csak német szöveggel. Minthogy azonban az állam fúggőadóssága sokkal nagyobb volt, mint amennyire a törvényes fedezet ércalapja nyújtott, kétféle értékű volt. A papírpénz, a fedezettel bíró nemzeti bank jegyeinek szövegében németül volt olvasható, hogy a cs. és kir. nemzeti bank ezen jegy előmutatójának fizet csengő pénzben forintot. A másik fajta jegynek, az állami jegyeknek szövegében németül ennyi volt írva: „Ezen pénztári jegyet elfogadni mindenki köteles, az állami pénztárak készpénz fizetés gyanánt kötelesek elfogadni," továbbá az is volt róla olvasható, hogy „az utánzás és hamisítás 20 esztendei börtönbüntetéssel büntettetik." 1857-ben megszűnt a pengőforint számítás, annak helyébe lépett az osztrák értékű egy pengöforint, megszűnt a bankóforint érték és réz váltópénz veretett. A pengő forint ellenében kaptunk 60 helyett 100 krajcárral számított osztrák értékű forintot. Megjegyzem, hogy minden teljes egy forint mellett még új 5 krajcár ráfizetést is amiatt, hogy a valuta így egészíttessék ki. Nagyon természetes, hogy 3 ezüst húszasnak 1 forint és 5 krajcár lett az ellenértéke. Az itt leírt módon kiment a forgalomból minden jó régi, kiérdemesült garaspénz, lett légyen az schein vagy pengő, a múzeumban láthatni ezeket. A koronaérték számítás 1892-iki keletű, kötelezővé azonban 1900. év január 1-én lett országosan elrendelve. A múlt század mértékegysegefia. következők voltak: távlati mérték a mértföld volt, számítva 400 ölben. A hosszmérték: a bécsi öl, mely 6 lábbal, a láb 12 hüvelykkel, a hüvelyk 12 vonallal számíttatott. Ez az öt mérték vonatkozik minden építkezési, vagy földmérési és eféle műveletekre. A rőf 29 és 1/2 hüvelykkel számítottan képezte a szövöttáru felmérésének alapegységeit. Az űrmértékre vonatkozóan használtatott a köböl, a pozsonyi mérő és a véka. Felosztva magyar iccékre, mint űrmérték szerepelt az akó, 6 magyar icce számításával, az iccében 2 meszely foglaltatott. 1854-ig Magyarországon a magyar icce volt használatban, azontúl az osztrák icce, amiből 80 tett ki egy akót.
