Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

Névmutató, jegyzetek

6. Schleswig-Holstein háborít - 1864-ben indították a dánok, akik az egész fejedelemségre igényt tartottak. A porosz-osztrák sereg megverte őket, eredménye volt a bécsi béke, amelyben IX. Keresztély lemondott az egyébként is németek lakta területről kivéve egy kis, északi, dán többségű sávot. Az I. világháború végén ismét nagyobb terület jutott nekik, a II. világháború után azonban nem fogadták el az újabb és színnémet területeket. 7. Horváth Lajos - (1824-1911). Dédapámnak anyai ágon nagybátyja. Ügyvéd. 1848-ban Szemere mellett belügyi fogalmazó, 1867-ben Deák-párti, majd szabadelvű képviselő. Nőtlen, dúsgazdag ember volt, aki vagyona tetemes részét ( 100 000 aranykoronát) a városra hagyta. Híres házában és délszaki kertjében (családi hagyomány szerint még Mexikóból is hozatott egzotikus fákat) korának számos irodalmi, politikai előkelősége megfordult, közeli barátság tűzte Tompa Mihályhoz, Arany Jánoshoz. Nevét a Főposta melletti utca őrzi. 11. FEJEZET 1. 1815-i „végleges béke" - utalás a napóleoni háborúkat lezáró, a Szent Szövetséget megalkotó bécsi békére. 2. Selyemgubó meghonosítás - időről időre felröppennek tervek valami olyasmire aminek nincs hagyománya hazánkban. Sajnos ezek ritkán hoznak tartós sikert, elég ha csak az ötvenes évek gummipitypang vagy a közelmúlt biogiliszta programjára gondolunk. Az utak mentén a húsz-harminc évvel ezelőtt még gyakori eperfák voltak utolsó mementói az egykor nagy reményekkel indult selyemhernyó tenyésztésnek. 3. Sörgyárak - az első sörfőzdét a tapolcai apátság tartotta fenn, a Csengey utcának a Mindszent tér felé cső részén. Hogy a múlt században miért sietett minden modern állam monopóliummá tenni a szeszfőzést és kereskedelmet, arra a következő adat önmagában is magyarázat: 1771-75 között az apátság teljes jövedelmének a fele (!) ebből a sörházból és a hozzá csatlakozó kocsmából („Bárány") állt. A másik, városi sörfőzde a Tizcshonvéd u. 21. sz. alatt állt, 1716 óta rendelkezünk róla írásos adatokkal. Zurich János 1880ban alapított sörgyára után jelentősége már megszűnt, épülete azonban egészen az 1970-es évekig fennállt, boltozott nagy földszinti része értékes és érdekes volt - de nem azok szemében, akik sorsáról döntöttek. A Zsolcai kapui 10. sz. telken levő sörfőzdét 1899-ben alapították a Kőbányai Királyi Sörfőző Rt. megbízásából a Guttmann testvérek. A Zsolcai kapu 5. sz. telket 1907-től a svájci származású Haggenmachcr Kőbányai Rt. vette meg, ahol sörözőt is kialakítottak. „Az kimondhatatlan név" azonban, ahogy Göre Gábor mondaná a nép nyelvén „Hági"-ra zsugorodott és emígyen ismerjük