Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

Névmutató, jegyzetek

ma is, a szerencsére lényegében változatlan belsővel és külsővel működő „műintézményt". Dobrossy I., 1985. 79-81. 4. Ecetgyár - két ecetgyára is vol'. Miskolcnak: a Búza tér 6. szám alatti, amely a későbbiekben Kálmán Izsóné tulajdonában található és a Róth testvérek Tizeshonvéd utcai ccelgyára. 5. Kőedény, keményítő, burnótgy>árak - ld. 4. fejezet 10, 30, 31. pontot. Burnót: a török burun otu, azaz „orrfú" (dohány) magyarított változata, nem más, mint orrba szippantva élvezett dohánypor. A miskolci burnótgyár 1842-ben létesült. 6. Szöggyár - Bosán István szöggyára. 7. Gőzfürdő - Miskolcon az első lürdőházat Rcsovszky Jakab építette 1829 körül. A miskolciak ekkortájt még leginkább Görömböly-Tapolcán fürdőztek. A múlt század közepén nyílt a mai Zárda kápolna helyén a Csclcy féle gőzfürdő, de ez 1861-ben megszűnt. Magánvállalatként működött néhány évig a Telcgdy és az ún. sárga fürdő (ez utóbbi tulajdonosa volt valószínűleg Kún János). Uszoda 1875-ben létesült. A mai, pompás Erzsébet fürdő 1892-1894 között épült meg. Dobrossy!., Miskolc I. 1994. 80-81. 8. Példányóvoda - a borsod-miskolci alapítványi példányóvoda (példány a régies értelemben mintát, példaadót is jelent) 1842. szeptember 1-én nyílt meg, a Major utcán.Védnöke b. Vay Miklósné, igazgatói Szontagh Gusztáv, Hcrkc Miklós és Kun Lajos táblabírók, valamint Kun Miklós városi bíró voltak. Vezetője: Tóth István kisdedóvó volt, aki 37 éven át állt az intézet élén. 1886-ban halt meg, kevés vagyonát is az óvodára hagyva. A Major utcai épületből már fél év múlva a későbbi Polgári Kszinó épületébe költözött át. A századfordulón azután ezen első, Alapítványi Példányóvoda mellett több új kisdedóvó is létesült. Szendrei N., 1911. 290-292., 559-560. 9. Színházi Rt. - Miskolc második állandó, jelenlegi színházépületét 1857. szeptember 3-án nyitották meg a „Brankovics György" Erkel operával. Az építés 10 évig tartott, részben a szabadságharc, részben pénzügy nehézségek miatt. Ezért 1856. augusztus 20-án az igazgatósági választmány 3000 darab, 5 forintos „színházi kölcsön részvét-lapokat," azaz részvényeket bocsátott ki. A részvénytársaság azután nem egész egy év alatt befejezte az építkezést. Keresztessy S., 1923. 37-38. 10. Nemzeti Casino - Miskolc legrégibb társadalmi egyesülete 1829-ben alakult. A színház épületében működött, főként arisztokraták és a politikai, társadalmi élet vezetői voltak tagjai. Vö.: Szendrei J., v. 1911. 598-605. és Halmay-Leszih, 1929. 324-325. 11. Polgári Egyesület - vagy Polgárgylet. Halmay-Leszih, 1929.325. 12. Miskolci Takarékpénztár - 1845-ben alakult, nagyrészt Lichtenstein József kezdeményezésére. 13. Sajóvölgyi Gazdaegyesület - Sajóvidéki Gazdasági Egyesület ld. Szendrei J. IV. 1911. 803.