Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

Névmutató, jegyzetek

országgyűlés elnöke volt, ezért bcbörötnözték. Az 1861. évi országgyűlést mint korelnök ő nyitotta meg. 11. Vadnay Károly - (1832-1902) szépíró és szerkesztő. A szabadságharcban már 16 éves korában főhadnagy. Tóth Kálmánnal együtt szerkesztette a legszínvonalasabbnak tartott Fővárosi Lapok c. irodalmi újságot. Miskolc déli kerületének 10 éven át volt országgyűlési képviselője. Vadnay Lajos - a másik országgyűlési követ, miskolci ügyvéd. Palóczy halálával mellé Szathmáry Király Józsefet választották meg. Apja Vadnay Gábor ügyvéd, képviselő volt, akinek Városház-téri házában megszállt 1847-ben Petőfi is. 12. Schmerling féle birodalmi tanács - 1861. május 1-ére hívta össze a császár Schmerling miniszter javaslalára a korábbi német birodalmi gyűlések analógiájára a Habsburg birodalmi gyűlést. Ezt azonban sem a magyarok, sem a horvátok nem fogadták el, mert az ország az örökös tartományok rangjára esett volna ezzel visza. 13. Xif/kovich Emil - a kiegyezéskor, a koronázáshoz választolt megyei küldöttség egyik tagja, Miskolc talán leggazdagabb polgára. Pilta lányt vett feleségül. A millenniumi ünnepségen ö vitte Borsod vármegye címeres zászlaját. Leányát Dadányi Sándor vette el, házuk a színház mellett állt. 14. Báró Fejérváry Géza - a Királyi Testőrség parancsnoka, az ún. darabont kormány elnöke. Ld. még 2. fejezet, 90. pont alatt. 10. FEJEZET 1. Felfiiggesztéshez - utalás a tizenhárom aradi vértanú felakasztására. 2. Zsolcai kapui sóház - a mai Megyei Rendőrkapitányság helyén állt. 3. Máriássy főispán - Máriássy Ádámot, 1861-ben nevezték ki királyi biztosnak, amely hivatalt négy éven át viselte, „a megye minden rendű lakójával érzékeltetve a rossz közigazgatásnak csapásait" - a tisztségeket kinevezések útján, sokszor más megyebeli kollaboránsokkal töltetve be. Ld.: Szendrei, IV. 1911. 280. 4. Veresbugyiki domb - Pesty Frigyes 1864-es magyarázata szerint „Felső mező vagy Veres Bugyik: szántóföld dűlő neveztetik veres nyirok földjéről." A nyirok képlékeny, vöröses agyagtalajt jelent, a Bugyik név eredete pedig a területet birtokló családnévből következik. V.o. ugyanő: „Kis Bugyik, Nagy Bugyik: a Bugyi családok bírták." Vö.: Pesty F, 1988. 211. 5. Vásárok - a középkorban, de még sokáig a vásárok rendkívüli jelentőséggel bírtak. Ezen időszakra pl. külön vásárbíróság működött. Miskolcnak négy országos vásárra volt joga, amelyre még külföldről is jöttek kereskedők. A hetivásárok a szövegben említett napokon a helyi, ill. környékbeli iparosok, gazdálkodók termékcinek eladására szolgáltak. Emellett természetesen a mindennapi életben a legfontosabak az utcákon zajló napipiacok voltak.