Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)
19. fejezet A MISKOLCI ÁLTALÁNOS IPARTÁRSULAT TÖRTÉNETE
a beérkező adományokat összegyűjtse, házról-házra járván a szerencsétlenül járt iparosoknak kárát mérlegelje és a segélyezést megfelelő módon elintézze. Egyben elhatároztatott az is, hogy az általános ipartársulat alaptőkéjén felül lévő pénztári készletet helyben megtartott gyűjtéssel szaporítva rögtöni segélyt nyújtson ott, ahol annak szüksége fennforog. Az év őszén Radványi István és Lichtenstein József vezérlete mellett ment nagyobb küldöttség, tisztelegtünk az országgyűlési képviselőnknél, nemkülönben Soltész Nagy Kálmán akkori polgármester úrnál is a miskolci ker. és ip. kamara létesítése érdekében. A polgármester a kamara létesítése esetén ígéretet tett arra, hogy a kamara részére évi 1000 korona segélyt fog a város képviselő testületeitől kieszközölni. Nemvárt és nemremélt gyorsasággal teljesítette a magas minisztérium kérelmünket. Borsod és Gömör vármegye egybekapcsolásával Miskolc központtal kamarai kerületté vált, úgyhogy ez a két vármegye a kassai kerületből hasíttatott ki; nem felesleges megemlítenem azt, hogy Kassa bizony nem szívesen vette a minisztérium ezen intézkedését. Avégre, hogy most már a miskolci kamara működését minél előbb megkezdhesse, Borsod vármegye alispánja az előmunkálatokat teljesítő központi és alkerületek bizottságait kinevezte és ugyanazt tette Gömör vármegye alispánja is. Az előmunkálatok befejezte után kiíratott a választási határnap. Az első választás színhelye a Korona vendéglő nagyterme volt. A választási nap délelőttjén a kereskedők a korcsmárosokkal együtt választottak, délután pedig a miskolci iparosok a fuvarozókkal összevetve választották meg a kamarának beltagjait. Jól emlékszem, hogy mi, a központi bizottság tagjai éjfélutánig dolgoztunk és rendeztük a szavazólapokat. Közbevetőleg megemlítem azt, hogy a délelőtti választás közben az egyik korcsmáros, egy olasz ember hirtelen összeesett és szörnyethalt. A délutáni választásokra az általános ipartársulat tagjai oly sűrű tömegben jelentek meg, hogy a nagyterem zsúfolásig megtelt, mintegy 800 szavazat adatott le. A megválasztottak lajstromában nemigen nagy volt az eltérés. Különösen az iparosok szakosztálya majdnem egyhangú volt, mert az általános ipartársulat tagjai fegyelmezetten és zárt sorokban választottak. Másnap a választási eredmény ki lett hirdetve, annak utána az alispán összhívta az alakuló közgyűlést, amelynek az eredménye az volt, hogy Radványi István nagy szótöbbséggel elnöknek, Holländer Ede 41 a kereskedő szakosztály, Kulcsár Károly az iparos szakosztály elnökének választatott. Ezután következett a különféle bizottsági tagok megválasztása, azon sorrendben, amelyben azt az előre megállapított, de csak jóval később jóváhagyott szabályzat elrendelte. 1881 tavaszán, hajói emlékszem, március egyik éjszakáján meglehetős földrengés riasztotta meg Miskolc város lakosságát. 42 Nagyobb baj nem történt, kivévén, hogy a Tetemvár és a Szeles utcában néhány háznak a kéménye és tűzfala omlott össze. Ugyanezen év augusztus havában folyt le Miskolc és Kassa között a nagy császári manőver. A király Őfelsége időzésc alatt naponként adattak
