Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

19. fejezet A MISKOLCI ÁLTALÁNOS IPARTÁRSULAT TÖRTÉNETE

választmányi ülésben az évi közgyűlés megtartásának ideje febr. 18-ra határoztatott. A gyűlés a városház nagytermében Bede György elnöklése mellett lesz megtartandó. Ugyanaz alkalommal jelentést tett Bede György a folyó hó 6-án Pesten megtartott értekezletbeni részvételről. Elmondta az élőszóval és írásban tett előterjesztésében, hogy a mondott értekezleten meggyőződést szerzett, hogy sem a kormányhatalom, sem az Országgyűlés nem volt hajlandó és rábírható arra, hogy az ország iparosainak véleményét figyelembe vegye, a törvény szerkesztésébe senkinek befolyást nem engedett. így a törvény letárgyaltatott, s csak háromszori olvasása, a szentesítés aktusa volt még azidöszerint hátra. Világraszóló és megbotránkozást keltő volt az Országgyűlésnek azon eljárása. Törvényt hozni a nemzetnek egy olyan osztálya felett, mint aminő az iparososztály anélkül, hogy a törvényhozás időt vett volna magának a helyzetnek áttanulmányozására, nehogy valahogyan az iparos osztálynak szervezkedésre ideje legyen, s az őt fenyegető veszély elhárítására módot kereshessen. Ezzel egy egész társadalmi osztály ellen irtó harcot folytatott a törvényhozás. Fekete volt annak az akkori országgyűlésnek a lelkiismerete azért, mert teljes 3 esztendőt töltött cl meddő közjogi kérdéseknek megvitatásával, ami törvényt gyártolt olyant, amolyant, azt legjobban meglátni az idézett ipartörvény formájában, tartalmában és értékében. Jelentésében elmondta Bede György továbbá azt is, hogy a pesti értekezleten Magyarországnak 22 vidéki városa volt képviselve és pesti előkelő iparosok is szép számban vettek részt és, hogy a mondott értekezlet elismerőleg nyilatkozott a miskolci iparosok tevékenységéről. Ezen értekezlet egy országos iparos központi bizottság szervezésének szükségességét kimondotta. Teendőnk programja készülőben is volt, egyelőre az történt, hogy az orsz. ip. párt alakítására országszerte felhívások küldettek szét. A most idézett jelentés alapján világosan látszik, hogy a miskolci iparos bizottmány előmunkálatainak folytatását, az Országos Iparegyesület ragadta magához, azon célból, hogy azt, amit Miskolc akart, t.i. az ipartörvény visszavonását, keresztezhesse, s az országos iparosgyűlést ő hívhassa össze, lehetőleg olyan időben, mikor a törvény szentesítése már meglesz. Miért történt mindez, azt sejtem ugyan, de nem kívánok vele foglalkozni. Jan. 30. A városháza kistermében tartolt ülésen kimondta a bizottmány, hogy helyben egy iparostanonc iskola létesítését kívánja és annak anyagi szükségleteihez készséggel hozzájárul. A febr. 18-án és folytatólagosan 19-én tartott közgyűlésen egybegyűlt az állandó nagybizottmány, kibővítve a céhek által kiküldött megbízottakkal. A tárgysorozatot a következőképpen tárgyalta le. A pénztárnok által beterjesztett zárszámadás jóváhagyólag tudomásul vétetett. Bodnár D. eddigi pénztárnok állásáról lemondván működéséért köszönet szavaztatott, s helyébe Bíró Mihály választatott meg, aki azt el is fogadta. Elnök bemutalta a most képviselt 17 céhtársulat által kiküldött 42 bizottmányi tagnak szám lajstromát, kik nagyrészt jelen is voltak. Elnök indítványára megválasztatott a jegyzői kar és pedig első és föjegy-