Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)
19. fejezet A MISKOLCI ÁLTALÁNOS IPARTÁRSULAT TÖRTÉNETE
zőül Kulcsár Károly, annak a hangoztatása mellett, hogy ő már három év óta az ideiglenes általános ipartársulat teendőit a legnagyobb odaadással és ügybuzgalommal teljesítette és ezzel a legnagyobb elismerésre méltóvá tette magát. Segédjegyzőkül pedig Pfliegler F., Rökk I., Fejes K, bizottsági tagok választattak meg. Olvastatott az orsz. ip. központ meghívója, amelynek alapján az ált. ip. társulat határozatilag kimondta, hogy 5 taggal képviselteti magát a pesti országgyűlésen, kiküldte Bede György elnököt, Kulcsár Károly jegyzőt, továbbá Balti K., Balkovics és Szentandrási biz. tagokat. Nevezettek a megbízást elfogadták. Megütközéssel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a meghívóban szó sem esett az ipartörvény visszavonásáról, csak politikával foglalkozott. A febr. 24-én, Pesten tartott naggyű lésen a fent megnevezett 5 kiküldöttön kívül még 11 -en vettünk részt. / Pesten tartott országos gyűléssel e helyen már nem kívánok foglalkozni, mivel az meg van írva részletesen egy másik fejezetben.Van azonban az Iparlársulatra vonatkozó alapokmányaim között egy „Visszapillantás" című röpirat, Németh Imre 30 miniszteri tisztviselő és lapszerkesztő tollából, amely több ezer példányban, országszerte szétküldctctl. A röpirat tárgyilagosan méltatja a hatalomkezelést, s különösen az iparegyesület működését. Egyúttal megfesti az akkori közjogi ellenzék viselkedésének azon mulasztásait, miszerint akkor és abban amiben az ellenzéknek feladatát komolyan kellett volna vennie, hübekbalázs módjára azzal a jelszóval nyargalt előre „Szabad államban, szabad ipar." Márc. 14. A választmányi ülésen bemutatta Bede Gy., Németh Imre urat az orsz. iparosok lapjának szerkesztőjét, ki azért jött Miskolcra, hogy az iparosokkal történő érintkezés folytán az ipari viszonyokkal alaposan és részletesen megösmerkedjék. A választmány melegen üdvözölte Németh Imre urat, aki köszönettel vette szíves fogadtatását, s ösmertette az általa megindítandó lapnak irányát. Hangsúlyozta, hogy neki nem célja a politizálás, óhaja csak az, hogy az országnak és az ország iparosainak minél nagyobb szolgálatot tehessen. Elmondta továbbá, hogy az Országos Iparosszövetség elnökének, Ráth K. úrnak igéretét bírja arra, hogy ha meghívnák, szívesen lejönne hozzánk. A választmány akként határozott, hogy a márc. 17-i naggyűlésünkre őt meghívja. Határozatunk végrehajtására Bede Gy. elnök kéretett fel. Németh Imre további fejtegetésében arról beszélt, hogy az iparosnak nem lehet feladata poltizálni, de az feladatunk, hogy az országgyűlésbe az iparosság is szakember által nyerjen képviseltctést. Van arra emberünk, aki nemcsak személyes tulajdonságai és előkelő állásánál fogva, hanem azért is nekünk való, mert az illető maga is nagyiparos, mint ilyen tehát hivatott arra, hogy hasznos szolgája légyen a magyar iparnak és iparosságnak, s ez a férfiú Ráth Károly, akit sokan ismerünk személyesen, de ismerjük a múltban az ipar érdekében kifejtett tevékenységét is. Vége-hossza nem volt az éljenzésnek, de a csattanója most jön - az éljenzés elhangzása után sűrűn kérdezték, hogy mipárti hát ez a Ráth Károly? A becsületes válasz nem lehetett más a valósnál, hogy t.i. Ráth Károly testtel-