Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

19. fejezet A MISKOLCI ÁLTALÁNOS IPARTÁRSULAT TÖRTÉNETE

számban arany, ezüst, bronz erem hullása, sajnos azonban hogy a fogyasztóközönség köre nem szélesbedett az óhajtolt célt nem értőkkel. Ugyanaz év ápr. 14-én tartatott meg az évi, miskolci iparosok naggyülése, amely többek között elrendelte, hogy feliratban kerestessék meg a magas kormány aziránt, hogy kereskedelmi és iparkamara létcsítcssék, továbbá, hogy az iparostörvény országgyűlési tárgyalása előtt az iparosokkal a hozandó törvény elvei iránt megállapodás jöjjön létre; az iparosok a saját költségükön vennének részt az értekezleten. Rólunk - de nélkülünk - törvényt hozni nem volna igazságos. Ugyanez év nyarán Mocsáry Lajos képviselő Miskolcon járt. Küldöttséggel kerestük fel, s a „Pest városa" szálloda szobájában szóval adtuk elő az iparosok azon kívánalmát, hogy az ipartörvény tárgyalása előtt ők is mondhassák cl véleményüket. Az elveknek rövid megjelölését meghallgatta ugyan, de kijelentette, hogy közös tárgyalás felesleges, maradjon guba a gubánál, suba a subánál. Oct. 1.: a nagyválasztmány gyűlést tartott, s pontról pontra tárgyalván a törvényt, megtelte az észrevételét, s annak kapcsán Bede György elnöklete mellett kiküldte Éles Lajos, Balki K., Pfliegler F., Bodnár J., Leszih B. bizottsági tagokat avégre, hogy egy, az országgyűléshez intézett újabb feliratban erélyesen követeljék a meghallgatásukat, annyival is inkább, mert a törvényjavaslat nemcsak az iparosokat teszi tönkre, hanem magának az országnak is mérhetetlen kárára lesz. 1870 március 19-én a Polgári Egyesület helyiségében ülést tartott az ipartársulat kisbizottmány a, s elhatározta, hogy ugyanazon hó 25-én bemutatja a nagybizoltmánynak az iparos önsegélyező egylet kész alapszabályát. Erről a határozatról és cselekedetről értesítettük Strcitmann Józsefet, aki nem sajnálva fáradságát, levélben értesített, hogy oct. 12-én lejön közénk. így tehát oct. 12-én össze is hívtam a céhek elnökeit és városunk több előkelő iparosát és iparbarátját. Nagyon sokan gyűltek ösze és vártuk Slreitman Józsefet a Polgári Egyesület helyiségébe. Ezen gyűlésnek eredeti jegyzőkönyve és Streitmann József levele irataim közt megtalálható. E vendég a jegyzőkönw tanúsága szerint igen szívesen fogadtatott és üdvözölletctt. A tárgyalás során bemutattuk az oct. l-én tartott gyűlésünkön történt megállapodásunkat, s miután a megállapodások a Streitmann féle tervezettel fedték egymást, semmi változtatni való nem akadt, ellenben magára vállalta a miskolci bizottság a költségét annak, hogy Magyarország összes városában 1-2 polgárhoz küld felhívást és abban körvonalazza az iparosság kívánságait a törvényre vonatkozóan, valamint annak szükségességét, hogy képviselőik foglaljanak állást az országgyűlésen jogos kívánságunk mellett. Ezt annyival inkább tennünk kellett, mert Streitmann úr úgy látszott, nem igen bízott az Országos Iparegyesületben arra nézve, hogy az segítségünkre lenne. Ezen értekezletet társas vacsora követte a Polgári Egyesület helyiségében, kedélyesen telt az idő, és mert kellemes volt a hangulat, nem esett sérelem senkin, hogy egymás pártpolitikai hovátartozandóságát kutatta volna. Amiből aztán kitűnt, hogy a társaság nagyobb része 48-as pártúnak vallotta magát, Streitmann pedig, a fiatalabb korúak élén Deák pártinak. Csak úgy véltük osztályunk boldo-