Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

19. fejezet A MISKOLCI ÁLTALÁNOS IPARTÁRSULAT TÖRTÉNETE

gulását, ha a kisipar újabb fellendülést nyer s így a nemzet dereka előbb erőre kap, amikor majd a közügyes osztrák iparral a versenyt felveheti. Éjfélre hajlott az idő, mikor St

reitmann a társaságtól szívélyesen elbúcsúzott, mi fiatalok kikísértük a vasúthoz, melyen Pestre volt utazandó a végett, hogy ott az iparegyesület vezetőségével megállapodásra jusson a gyűlés idejének és helyének meghatározásában. Oct. 12-i értekezlet: a megfogalmazott körlevél szövege felolvastatván, 500 példány kinyomatni rendeltetett, az addig felmerült és jövőben még felmerülő költségek fedezésére a bizottmány újabban megadóztatta önmagát. Streitmann figyelmeztetett Gyöngyösről oct. 14-én kelt levelében, s tudatta velünk, hogy az országgyűlési törvényt előkészítő 15. bizottság helyben hagyta a törvényjavaslatot, remélhető azonban, hogy az országgyűlésileg tárgyaltatni egyhamar nem fog. Mindazonáltal a körlevelet sürgősen küldjük szét Magyarország iparosaihoz, ösmertessük a körlevél tartalmát, az Országos Ipari és Kereskedelmi Közlönyben is. Ezt haladéktalanul elintéztük, nem várván a Strcitmann által küldendő városok jegyzékét, miután időközben mi is birtokába jutottunk egy megfelelő névsornak. Oct. 21-ki levelében azt mondta Streitmann, hogy tapasztalata szerint az Országos Iparegyesület igazgatósága ellene van az iparosgyűlés megtartásának, azért, hogy tisztán láthasson még egyszer felmegy Pestre, s ott az Országos Iparegyesület igazgatóságánál szorgalmazni foeja az iparosgyűlés mielőbbi megtartását, mert nem tartaná jónak, hogy az a közgazdasági gyűléssel egyszerre lenne megtartva. Oct. 27. A helybeli Általános Ipartársulat ideiglenes választmánya, a miskolci Önsegélyező Filléregylet ülést tartott. Bejelentetett az 500 körlevél szétküldése, amelyből Streitmannak is juttattak. Ugyanez ülésen bemutatta Kulcsár Károly a miskolci ideiglenes ipartársulal általa készített és letisztázott alapszabályait, ami elfogadtatott és határozalilag kimondatott, hogy a belépő tagokra a kötelezettség 1872. január l-löl számíttatik. Nov. 15,-i levelében Streitmann arra figyel meztett, hogy a képviselőház mostan gőzerővel tárgyalja a törvényjavaslatot, amiért is röglön sokszorosítottuk az általunk a képviselőházhoz felterjesztett azon kérésünket, hogy halassza el a törvény tárgyalását, rámutattunk arra a nagy veszedelemre, amit a törvény keresztülhajtása maga után vonhat. Második körlevél kíséretében ezt a kérvényünket is szétküldtük az országban, s ha egyebet nem is érünk el vele, tiltakozásunk megmarad emlékezetül. Pálfordulás! Dec. 3-án Strcitmann Kulcsár Károlyhoz intézett levelében már ellenzi az Országgyűléshez intézett kérvényünk elküldését, elkésettnek mondja, s azt hozza fel, hogy a letárgyalt törvényeket az országgyűlés nem vonja vissza, önmagát megokatolni nem fogja, annyival is inkább, mert az Országgyűlés a mi álláspontunkat félremagyarázta eddig, s annál inkább félremagyarázza a jövőben, nem hisz az önzetlenségünkben és hazafiságunkban. Levelében Streit-