Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)
19. fejezet A MISKOLCI ÁLTALÁNOS IPARTÁRSULAT TÖRTÉNETE
a mérsékelt ellenzék és a 48-as párt a legádázabb tusáját vívta. A reform pedig akkor lépett a küzdőtér porondjára. Hogy mindezeket akkor mindjárt nem olvasgattuk, az elképzelhető. 10 órakor vette kezdetét a gyűlés, amit Ráth Károly 20 mint a központi bizottság elnöke, üdvözlő szavakkal nyitott meg. Közclnökül a mi Bede Györgyünket ajánlotta, aki elfoglalva székét a tőle megszokott tapintatossággal és tárgyilagossággal, rövid szavakkal vázolta összejövetelünk célját és Streitmann Józsefet ajánlotta a gyűlést vezető elnöknek. Strcitmann József köszönettel fogadta a megtiszteltetést, felkérte Mudrony Somát, 21 mint a központi bizottság jegyzőjét, hogy az éjjel megfogalmazott napirend tárgysorozatát olvassa fel. Mudrony Soma eleget téve a felhívásnak felolvasta a napirendet, amelyben sokunknak ámulatára mindenről volt szó, csak az országgyűlésben letárgyalt 1872. ipartörvényről nem, hanem ellenkezőleg tárgyalásra ajánlotta az önálló vámterületet, a bank- és hitelügyet, a vasúti politikái, annak tarifa leszállítását, hadifelszerelések és közoktatási kérdések megtárgyalását. Ezen napirend felolvasása után többen voltunk azok, akik rá próbáltunk mutatni arra, hogy a fenti kérdéseket nekünk tárgyalni sziszifuszi munka, mely célhoz nem vezet, de különben is az ipartörvénynek visszavonása, s az iparosok kívánalmának megfelelő módosítása az, amit kérnünk kell, miután, ha a törvény eredeti szövegében megmarad, bekövetkezik az a szerencsétlen állapot, hogy az általános iparszabadság által bekövetkező vadverseny, a tisztes kézműipar teréről százezrekre menő család egzisztenciáját teszi tönkre. A higgadt megfontolás parancsolta ezen felszólalások a pusztában hangzottak el. A nyolctizedrészében 48-as párti iparosok fülében a Mudrony Soma által felolvasott napirend csengett, többé szó sem hallatszott az ipartörvényről. Hangosan és zajosan követelve hangoztatták az általános szabadságot és függetlenséget minden irányban. A szónokok szoros egymásutánban, különösen a szegcdi köteles mester, Bakai Nándor felébe helyezte minden másnak a függetlenség eszméjét. Szó sem lehetett többé arról, hogy a Miskolcról kiindult mozgalom irányelveit valaki győzelemre vihesse. Az idő nagyon előrehaladt, a naggyűlés kiküldölt kebeléből egy 33 tagú bizottságot, amely aznap délután és az éjjeli órákban kidolgozta a határozati javaslatot. Másnap folytatólagos gyűlés tartatott, bemutatott a határozati javaslat, amely szószerinti mása volt az előtte való napi tárgysorozat szövegének. Szabadság, függetlenség, önállóság jelszavával vált szét a gyűlés. Mit nekünk Hekuba, magyar, nemzeti kisipar! 22 A gyűlés táborának az a része, amelynek a politika volt a jelszava, azért látszólag ugyan mégis elérte a célját, bevette a maszlagot, megmámorosodva arról ábrándozott, hogy most már minden jól fog menni, mert Magyarország szabad, független lesz, önálló hadserege, önálló vámterülete, védváma lesz és egy iparos eldorádót fog teremteni. Meghozza a jövő a magyaroknak a boldogságot,
