Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

17. fejezet HOGYAN ÉS MIÉRT MENT TÖNKRE A MAGYAR NEMZETI IPAR. OKOK ÉS OKOZATOK

/ 7. fejezet HOGYAN ÉS MIÉRT MENT TÖNKRE A MAGYAR NEMZETI IPAR. OKOK ÉS OKOZATOK. Az ipari állapotok elváltozásai Gazdasági viszonyok eltolódása. A falu népének elköltözése. Amerika. Erkölcsök és ruhaviselet. Magyar mesterségek megsemmisülése. Statisztikai adatok elszomorító képe. Új gyárak keletkezése, s azoknak munkásai. A múlt szazad nemzctgazdászainak legtöbbje élö szóval és tollal hangoztatta azt, hogy azért nagy a pénzszükség, mert az ország árubehozatala aránytalanul nagyobb, mint a kivitel terményekben.Termelni kell ipari és mezőgazdasági terményeket, hiszen van rá mód. Gyárakat építeni az óriási, müvelés nélkül álló réteket és legelőket szántóvassal megművelni, majd a gyárak termékével a belföldi szükségletet fedezni és a feles szemterméssel külföldre intenzív kivitelt indítani. Alapjában és egészben igaznak és helyesnek bizonyult a felfogás, mert hiszen az egész nemzet elfogadta a tanokat, hozzá is látott minden oldalon, sajnos, hogy a puska visszafelé szült el. Lássuk hát a helyzetet. Már az elmúlt század közepe táján hozzáfogtak a mérnökök a községek határainak felméréséhez, hogy azoknak tagosításával (fóldkóstolás) a művelés alá alkalmas területeket megnagyobbítsák. Elvettek az állattenyésztési területből, amennyit csak lehetett, az így nyert területeket hozzácsatolták a tclckbirtokosok földjéhez, a megmaradott legelőnek használatát szabályozták, akként, hogy a telkekhez és házakhoz viszonyították a legeltetés jogát, s az állatok bizonyos számához kötötték. A telckbirtok a művelésre alkalmas földekkel megnövekedett, s a gyalogember (zsellér) is kapott kisebb parcellákat kender és kapásnövény termelésére, de mert az kevés volt ahhoz, hogy megélhessen utána, ez a kicsiny, átlag néhány vékás parcella apródonként gazdát cserélve kisiklott a zsellér kezéből, tulajdonába ment a telkes gazdáknak, a tehetősebb osztálynak. Földecske így nem maradván a zsellérnek, háziállatot nem tarthatott, s a legeltetés jogát is elprédálta. Időknek folyása alatt lejjebb szállt a vízállás, részint a szabályozás, részint a malmoknak megszüntetése nyomán. Több és több rét és legelőterület lett ármentessé, ezen