Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)

6. A kollégium kocsmái

26-ot. De 1819 után az allódiális ismét visszaesett 20 krajcárra, sőt 1828-ban csak 8-at adtak iccéjéért és ez alig egyötöde volt az 1815-ös árának! Ugyanekkor az oblatum iccéje a harmadára esett vissza. Feltehetően ez is hozzájárult ahhoz, hogy az iskola a praebitoriát árendába adta. Mert a szőlőmüvelés magas költsége nem volt arányban az eladott illetve a kimért borok áraival. A borok árainak ingadozását azonban egy éven belül is megfigyelhetjük. A tavaszi árak voltak a legmagasabbak, az ősziek pedig megelőzték a nyári árakat. Talán ezért váltották egymást a diákpraebitorok 3 és 6 hónaponként. Az elszámolás minden második vagy harmadik hónap végén történt. A borárak gyakori ingadozásai miatt a seniornak kötelessége volt, „hogy a praebitorok kezére kiadott italok árának időről időre való béadatására olly szorosan vigyázzon, hogy ha ebbéli restelkedések miatt az oskola cassájának valamely csonkulása történne, az ebből származó kárnak meg térítésére önnön magok fognak köteleztetni."

239 A kollégium praebitoriájában a borárakat a többi hasonló városi kiméréshez igazítva próbálták megállapítani.

240 1815-ből fennmaradt egy jelentés, miszerint Kazinczy István vezetésével egy küldöttség megvizsgálta a kollégium pincéit a borok „mérésbeli ároknak" megítélése végett. A vett borok közül három hordót iccénként 24-re, kettőt 18 krajcárra tettek. Egy erdőbényei majorsági és két oblatum hordó bort 24 krajcárra, két congestumot meg 18-ra és egy atalag „mis-más" töltetek bort 12 krajcárra értékelték.

241 A kocsmai borok árának csökkentése 1822-től megmutatkozott a praebitor bevételeinek visszaesésében is. 6.3. A kocsmáros feladatai Az iskola kocsmájában a diák praebitornak elsődleges feladata volt a senior által kiadott borok és pálinkák kimérése. Egy-egy hordó borból 6 iccét engedtek el „fogyásra" és egy hordó kimérése után átlag (a bor árától függően) 50 krajcártól 1,20-ig kapott a kocsmáros, ami egy hordó bor árának a 3%-át tette ki. 1823-ban például az allódiális szin bor iccéje 14 krajcárba került. Egy hordó bort (2 icce seprő leszámolásával) 40 RFt 50 krajcárért adták át a kocsmába. Ebből lejött a 6 icce „engedelem" és a praebitor fizettsége (1 RFt 24 kr.) és így tisztán a kocsmárosnak 38 RFt 11 krajcárt kellett visszafizetnie.

242 A praebitor másik fontos feladata a baletak-xa való bor és pálinka kiadása volt. A senior ugyanis a konvencionatusok és diáktisztségviselők borbeli járandó239

Uo. 618. p., valamint TiREK, Kt. 1176. 45. p., 12. pontja. 240

TiREL,B-61. 1815. 347. p. 241

Uo. A. XXXVm./l 5.598. 242

TiREL, Rationes et Mensurationes . . ." 1823.