Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)

6. A kollégium kocsmái

26-ot. De 1819 után az allódiális ismét visszaesett 20 krajcárra, sőt 1828-ban csak 8-at adtak iccéjéért és ez alig egyötöde volt az 1815-ös árának! Ugyanek­kor az oblatum iccéje a harmadára esett vissza. Feltehetően ez is hozzájárult ah­hoz, hogy az iskola a praebitoriát árendába adta. Mert a szőlőmüvelés magas költsége nem volt arányban az eladott illetve a kimért borok áraival. A borok árainak ingadozását azonban egy éven belül is megfigyelhetjük. A tavaszi árak voltak a legmagasabbak, az ősziek pedig megelőzték a nyári árakat. Talán ezért váltották egymást a diákpraebitorok 3 és 6 hónaponként. Az elszámo­lás minden második vagy harmadik hónap végén történt. A borárak gyakori ingadozásai miatt a seniornak kötelessége volt, „hogy a praebitorok kezére kiadott italok árának időről időre való béadatására olly szoro­san vigyázzon, hogy ha ebbéli restelkedések miatt az oskola cassájának valamely csonkulása történne, az ebből származó kárnak meg térítésére önnön magok fog­nak köteleztetni." 239 A kollégium praebitoriájában a borárakat a többi hasonló városi kimérés­hez igazítva próbálták megállapítani. 240 1815-ből fennmaradt egy jelentés, mi­szerint Kazinczy István vezetésével egy küldöttség megvizsgálta a kollégium pin­céit a borok „mérésbeli ároknak" megítélése végett. A vett borok közül három hordót iccénként 24-re, kettőt 18 krajcárra tettek. Egy erdőbényei majorsági és két oblatum hordó bort 24 krajcárra, két congestumot meg 18-ra és egy atalag „mis-más" töltetek bort 12 krajcárra értékelték. 241 A kocsmai borok árának csök­kentése 1822-től megmutatkozott a praebitor bevételeinek visszaesésében is. 6.3. A kocsmáros feladatai Az iskola kocsmájában a diák praebitornak elsődleges feladata volt a senior által kiadott borok és pálinkák kimérése. Egy-egy hordó borból 6 iccét en­gedtek el „fogyásra" és egy hordó kimérése után átlag (a bor árától függően) 50 krajcártól 1,20-ig kapott a kocsmáros, ami egy hordó bor árának a 3%-át tette ki. 1823-ban például az allódiális szin bor iccéje 14 krajcárba került. Egy hordó bort (2 icce seprő leszámolásával) 40 RFt 50 krajcárért adták át a kocs­mába. Ebből lejött a 6 icce „engedelem" és a praebitor fizettsége (1 RFt 24 kr.) és így tisztán a kocsmárosnak 38 RFt 11 krajcárt kellett visszafizetnie. 242 A praebitor másik fontos feladata a baletak-xa való bor és pálinka kiadása volt. A senior ugyanis a konvencionatusok és diáktisztségviselők borbeli járandó­239 Uo. 618. p., valamint TiREK, Kt. 1176. 45. p., 12. pontja. 240 TiREL,B-61. 1815. 347. p. 241 Uo. A. XXXVm./l 5.598. 242 TiREL, Rationes et Mensurationes . . ." 1823.

Next

/
Thumbnails
Contents