Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)

5. A kollégium borgazdálkodása

seniorral együtt sokat alkudott Constantinus görög kereskedővel," " A felsorolt négy fajta bor közül a legtöbb - természetesen - az iskola saját allódiális borai voltak a pincékben. Mennyiségre nézve ezt követték a congestumok majd az oblatumok. 1805. február 20-án például a következő fajta borokat találták az erdőbényei és a pataki Bütös, Berna és Kis pincékben:

203 102 hordó allódiális (52%) 56 hordó congestum (28%) 24 hordó oblatum (12%) 16 hordó vett bor (8%) Össszesen: 198 hordó. Egy-egy jó szüret alkalmával ez az arány az allódiális borok javára nőtt. 1807-ben a 303 hordó közül 87% volt allódiális és 13% oblatum és congest. A borok készítésére nézve a korabeli források a következő fajtákról tesznek említést. A seniori, cellista és a vini praebitori számadások a borok két nagy csoportját különböztették meg:

204 1. az ordináriumot (egyéb elnevezései: a bor; szűrt bor; közönséges bor), és a 2. csinált borokat (confect bor). Ez a kategorizálás a Hegyalján egyébként már a 17. századtól kezdve ismeretes volt.

205 1829-ben a kollégium így osztályozva mérték fel a borállományt: „az Ordinarium Borok summája tészen 51 és 5/6 hordót, a tsinált boroké pedig 30 és 1/2 hordót."

206 1. Az ordinarium (vagy ordinäre, ordinári, közönséges bor). Ez az elnevezés a vizsgált időszakban kimondottan jó minőségű bort jelölt.

207 A vini praebitor számadásai gyakran emlegetik ezek között a szinbort, a kitaposott szőlő tiszta mustjából forrt bort. Hozzáteszik sokszor: allódiális szinbor, vagy oblatum szinbor. A kocsmában gyakran árultak viszont a szinbortól eltérő ún. „seprőn lévő bort" is. Ezek között szintén találunk allódiális, oblatum és congest seprőn lévő borokat. Minőségük nyilván rosszabb volt a szin borokétól, mert az áruk kevesebb volt. 2. A borok másik nagy csoportját a csinált borok alkották. A pincevizsgálati feljegyzések a borok bevétele és kiadása nyilvántartásakor a négy rubrika között elsőként a csinált" (majorsági, ajándék és gyülevész) borokat számolták össze. Az ordináré borokat szüret után egy-két éven belül értékesítették, addig a 202

TiREL, BB-61. 377. p. 29. pont (1825) 203

„A sárospataki ref. főiskola borairól ..." 1825. 20i,

Például a Kt. 1544. ezt írja: „külön tétetvén a csinált, külön a jóféle ordinarium . . ." 205

Balassa Iván: A Tokaj-Hegyalj ai borféleségek terminológiája. Magyar Nyelv. 1975. 3-4. szám, 2. p. (A továbbiakban: Balassa. 1975. 206

TiREL, „Rationes et Mensurationes . . ." 1824-1834. 33. kötet. 1829. február. 207

A pejoratív értelme csak a 19. század második felétől vált közhasznúvá (Balassa. 1975. 5. p.).