Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
4. A kollégium szőlőgazdálkodása
A szőlő neve 1811 1814 A csökkenés %-a Legyes Bénye 474,34 RFt 197,29 58% Fejér földű 417,41 RFt 67,03 84% Kiss Herceg 601,15 RFt 157,48 74% Nagy Herceg 1 108,33 RFt 243,08 78% Lapos 462,41 RFt 112,42 76% Omlás 495,05 RFt 101,00 80% Messzelátó 155,38 RFt 17,12 89% Bencsik 439,09 RFt 98,12 78% Mogyorós 217,18 RFt 34,54 74% Az 1811 után kezdődő gazdasági válság „pénztelensége" a szőlők művelésére ráfordított összegek csökkenésében mutatkozott meg. Ez viszont kihatással volt a terméseredmények apadására. 155 A küldöttség a „pénznek nem létére" való hivatkozása nyilván hegyaljai, sőt országos jelenséget takar. 156 A deputatio által feltárt másik ok azonban helyi természetű: a gondatlanság. A tiszttartó nemtörődömsége miatt 1814-ben például „még csak első kapáját sem adták meg egészben" a szőlőknek. A tiszttartó egész évben csak kétszer volt kinn és az sem tett ki másfél napot. Erdőbényén a szőlőkre szüret előtt nincs senki, aki ici vigyázzon. A harmadik ok kimondatlanul is a hibás müvelés volt, még ha az a tiszttartó nemtörődömségéből vagy a senior tudatlanságából származott. Az észlelt hiányosságokat a küldöttség minden szőlőnél külön feljegyezte és megtette a művelésre vonatkozó javaslatait, aminek javítását a ..tisztogatás, homlitás és az idejekorán való jó munka" által kívánták elérni. A bényei szőlőkbe sok karót kell pótolni és bővebben trágyázni. A gazdasági pangás idején 1814-ig a kollégium egyre kevesebb pénzt tudott a szőlőkre fordítani. Ez 1814-ben oda vezetett, hogy a tíz évvel korábban még nyereséges szőlők is fokozatosan veszteségessé váltak. 1800-ban az iskola szőlőiből 157 2 254 Ft nyereség származott. 1812-ben már 1 097 Ft a veszteség; 1813-ban 239 Ft a nyereség; 1814-ben megint 404 RFt veszteség lett. E csökkenő tendenciát az iskola gazdasági vezetése a gazdálkodás bizonyos mértékű racionalizálásával igyekezett megállítani. Mégpedig: a tisztartó hivatalát megszüntette, helyette a szőlőkhöz jobban értő gazdát választott, és Kazinczy Istvánt szőlő inspectorrá nevezték ki, aki maga is szőlőgazdálkodást l$5 N. Kiss István: A szőlőművelés terméshozamának alakulása a XVII-XIX. században. Atsz., 1968. 1-2. s/... 78. p. Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon. 1790-1848. Bp., 1948. 14 skk. '"TiREL, A. XXXVIII./15.574.
