Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
4. A kollégium szőlőgazdálkodása
A 15 kapás Mogyorós szőlőben sok hiányosságot jegyeztek föl. A közepe és a teteje közel állt a parlagosodáshoz; az oldalait benőtte a gaz, rengeteg karó használhatatlanná vált. Ez meglátszott a termésen: 1802-ben tizenhárom, 1805ben négy, 1808-tól hol egy, hol három hordó bor termett. A 15 kapás Messzelátó igen puszta szőlő volt, közel az elparlagosodáshoz. 1800-ban 3, 1805-ben 4, 1808-tól 1-3 hordó bor termett. 1815-ben a vizsgálat után 2000 darab karót vittek ki, s még ezután legalább 4000 darabot tartott szükségesnek a vinclér. A Nagy Herceg „szabad fűndationalis" szőlőnek az alsó része meglehetős állapotban volt, de „a többi része egészen parlag és puszta; ez is karó nélkül való, még kellene 30 000 db". A bizottság szerint a szőlő állapotán ültetéssel lehetne javítani. 1802-ben 81, 1805-ben 24, 1808-tól a terméshozama feltűnően csökkent, átlag 8-11 hordóra. A Kis-Herceg dézsma adós szőlőt a legrosszabb, a 1 egeihagyatottabb állapotban találták. Még azt sem tudták megállapítani, hogy milyen nagyságú a tábla! 1802-ben 37, 1805-ben 10, 1807-ben 17, 1808-tól azonban csak 4-4 hordó termett évenként. Összességében elmondható, hogy a kollégium szőlőinek állapota a 15 szőlő közül csak 5 volt jó, vagy tűrhető; 5 közepes és 5 igen rossz. Ez azt jelenti, hogy közel az 50%-uk felelt meg a korabeli hegyaljai szőlőgazdálkodás elvárásainak. Hogy a 18. században jó karban lévő szőlők idáig jutottak, nem egy vagy két esztendő eredménye, hanem a 18. század végétől kezdődő folyamaté. 1815ben a kérdés felvetődött: az iskola gazdasági vezetése képes-é megállítani a szőlők ilyen mértékű hanyatlását. A kiküldött deputatio megpróbálta feltárni a szőlők romlásának, „el allyasodásának" okait, amit a következőkben foglaltak össze: „nem annyira az időnek viszontagsága, mint a pénznek nem létele és a gondatlanság " miatt következett be. A szőlőkre fordított költség 1800-tól 1810-ig közel azonos szinten mozgott. Csak 1811-től csökkent egészen 1814-ig. A következő táblázat jól érzékelteti ezt a csökkenő tendenciát. 1 4 A szőlőkre fordított költség RFt-ban: A szőlő neve 1811 1814 A csökkenés %-a Nagy Király 954,23 RFt 523,51 77% Sz. Baranya 623,55 RFt 523,51 77% Kis Király 229,36 RFt 60,01 74% . Hosszú hegy 194,08 RFt 48,10 75% Fekete hegy 714,36 RFt 294,06 59% 154 TiREL, A. XXXVm./l5.574.
